Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
895 Nem esett szó erről a kérdésről, pedig én azt gondolom - és ebben, azt hiszem, bár az értékítéletem nem egyezik Bauer Tamás érté kítéletével , korábban is, most is a környezetvédelem ügyét illetően nagyon komoly véleménykülönbség volt és van is parlamenti pártok között. A környezetvédelmi törvény parlamenti vitája is azt bizonyította számomra, hogy fontos kérdésekben, mi több, alap vető kérdésekben van azért véleménykülönbség. Ennek a kérdésnek az eminens környezetvédelmi vonatkozását illetően tudom, hogy van véleménykülönbség - minden párton belül van alapvető véleménykülönbség. Ez olyan kérdés, mint az abortusz kérdése vagy a magza ti élet védelmének kérdése. Azt gondolom, nem pártmetszetek mentén hasad a parlament vagy a magyar közvélemény vélekedése, hanem pártokon belül is, a magyar társadalom különböző rétegein belül is eltérő a vélemény. Az indítvány másik környezetvédelmi vonat kozásával kapcsolatban hadd utaljak rá, illetve kérdések formájában hadd fogalmazzam meg a következőket: azért valami van ezzel a dologgal kapcsolatban. Európában épül néhány atomerőmű - bár az újonnan építendő atomerőművek száma az elmúlt időszakban tende nciáját tekintve radikálisan csökkent , KeletEurópában vagy KözépEurópában is épül a mohi atomerőművön kívül más atomerőmű, vagy működő atomerőművek bővítése vagy átépítése napirenden van; ennek ellenére egyetlenegy olyan atomerőmű van, amelyik ilyen he vességgel szerepel nemcsak két ország belpolitikai életében, nemcsak két ország közötti diplomáciai kapcsolatban, hanem az Európa Parlament vagy az Európai Unió különböző testületeinek, szerveinek ülésein, ez pedig a mohi atomerőmű. Tehát azért valami ezze l a dologgal kapcsolatban nincs rendben! Közismertek azért azok a tények, hogy ez a térség a földrengésbiztonságot tekintve nem olyan kielégítő: földrajzi törésvonal mentén fekszik, igen gyakoriak a földrengésveszélyek; hogy nem kielégítő azoknak az építmé nyeknek a földrengésbiztonsága, amelyeket eddig megépítettek; nem javítja egy ilyen építménynek a földrengésbiztonságát az, hogyha '82ben kezdenek el valamit építeni és '95ben még csak folytatódik az építése, közben pedig áll - nyilvánvalóan az állagmegó vás anyagi erőforrások hiányában nem lehetett olyan tökéletes ebben a kérdésben. Azt hiszem tehát, hogy nem lehet annyira egyszerűen elintézni ezt a kérdést, hogy elmondjuk, milyen típusú az erőmű, hogy egy nagy hírű francia cég - amely feltehetően résztul ajdonosa ennek az épülő atomerőműnek - nem engedheti meg magának, hogy ide egy veszélyes atomerőművet építsen. Azt gondolom, ennél keményebb tények - az EBRDhitel kapcsán meg az azt megelőzően készített szakértői vélemények, az a tucatnyi javaslat, amely biztonsági szempontból javítani javasolta az épülő atomerőmű biztonsági berendezéseit - bizonyítják azt, hogy itt azért valami van, valami nem pozitív dolog van a mohi atomerőművet illetően. Ezért indokolt ennek a kérdésnek a környezetvédelmi vonatkozásait is fölvetni. Ami pedig a külpolitikai kérdéseket illeti, természetes, hogy van véleménykülönbség. Nyilvánvalóan itt azt is el lehet mondani, hogy okokozati összefüggést tekintve nem ez az ok, ez inkább az okozat; egy újabb terület, ahol megnyilvánul a vé leménykülönbség, ami ellenzéki pártok és kormánypártok között a legnagyobb sajnálatunkra kialakult az elmúlt másfél évben - mert ez bizony az úgynevezett hatpárti külpolitikai konszenzust múlt időbe teszi. Én már csak egy dolgot hadd mondjak el: azt hiszem , nehéz lenne a magyar diplomáciának, a magyar külpolitikának az ő teljesen új megközelítésmódja következtében előállt sikerek sorozatáról beszámolni. Azt hiszem ugyanis, hogy az elmúlt másfél esztendőben ez azért nem egy sikerdiplomácia a szomszédsági pol itikát illetően. Nem akarok itt most felsorolni tucatnyi dolgot, de éppen ma, ülésünk kezdetén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára számolt be egy olyan problémáról, amely a román tanügyi törvény kapcsán állt elő, és amely azt mu tatja, hogy megalapozottnak látszik - és ez meggyőződése ellenzéki pártok külpolitikusainak és külpolitikai szakértőinek , hogy bizony itt egy olyan politikai csapdát ásott magának - még ellenzéki szituációban - a másfél esztendeje kormányzó két párt, ami kor is ellenpontozandó az előző, Antall- és Borosskabineteknek az általuk - az ellenzéki politizálásuk utolsó egymásfél évében már hangosan - el nem fogadott szomszédsági