Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz
90 Az általános vita körébe illően egyelőre csupán annyit, hogy paradox módon egyrészt hiányolom a teljes körű átfogóságot, másrészt kifogásolom a bürokrácia irányába hajló túlszabályo zottságot, a nehézkes államigazgatási eljárásokat, de ezekéről majd inkább - az idő múlása miatt - a módosító javaslatokról szóló részletes vitában. Az általános vitában is meg kell azonban említeni hiányként, hogy a Himnusz használatáról nem rendelkezik, holott az alkotmányban a nemzeti jelképek között szerepel, és a Btk. 269/A §a a címerrel és a zászlóval azonos büntetőjogi védelemben részesíti. Mi történik, ha a kocsmában elhatározzák, hogy öt hosszúlépés után kötelező a Himnusz eléneklése. Ez nyilván a Himnusz használatával kapcsolatos probléma, mert a Himnusz mint nemzeti jelkép tekintélyét rombolja, tehát ki kellene terjedni a nemzeti jelképek között szereplő Himnusz használatának a szabályozására is. Hiányolom a 9. § jogi közléstartalmát. A 9. § vala hogy úgy néz ki, mintha azt mondaná, jogszabályban rendezem, hogy a nap süt. Ennek sincs jogi közléstartalma, mint ahogy a 9. § is egy köztudomású tényt fogalmaz meg, tehát szerintem nem feltétlenül indokolt ennek a jogszabályban történő szerepeltetése. A z előbb hivatkozott amerikai példák nyomán túlságosan általános a l2. § megfogalmazása, mert a tekintély tartalma és annak őrzése jogilag számtalan módon értelmezhető. Ebben a vonatkozásban célszerű lenne megfontolni - hiszen minden képviselőtársam megkapt a a zászlókutató intézetnek egy összefoglaló javaslatát , nem kellenee szabályozni, és kicsit pontosítani, hogy mit is értünk a tekintély sérelme alatt. Az idő lejártára tekintettel az államigazgatási eljárások közül csak annyit, hogy a védjegytörvénnyel egy kicsit összhangba kellene hozni a védjegykénti használatot - ez részben az európai jogharmonizációnak is megfelelne, és a nemzetközi vásárok alkalmával túl szigorúnak tartom az államigazgatási eljárás megkövetelését. Befejezésül - elkésve bár, de törv e nem - egy, a stílus mezején elkövetett és a képviselőtársaim által említett botlásra hívnám fel a figyelmet, mert az Alkotmánybíróság stílusérzésékre vall, hogy pontosan 1995. augusztus 20ai hatállyal, tehát az állami és nemzeti ünnepre szóló ajándékkén t semmisítette meg jogrendszerünknek egy elavult, rossz szemléletű darabját, és az Országgyűlés részéről hasonló stílusérzéket bizonyított volna, ha a törvényjavaslatot augusztus 20a előtt elfogadja, mert a beterjesztés megtörtént. Egy feladatunk van tehá t: legalább igyekezzünk ezt a mulasztást behozni, a stílusérzéket bizonyítani. Én a Kereszténydemokrata Néppárt részéről elfogadásra javaslom a törvényjavaslatot, s köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Isépy Tamás vezér szónoklatát. Megadom a szót dr. Trombitás Zoltánnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. DR. TROMBITÁS ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó vezérszónokként nehéz újat mondani, his zen annyi mindent elmondtak már előttem tisztelt képviselőtársaim, ráadásul úgy érzem az elmondottak alapján, hogy alapvető kérdésekben a hat parlamenti párt egyetért e törvény beterjesztése kapcsán. A törvény fontosságáról, szükségességéről néhány szót. F ormai szempontból alkotmányos kötelezettség terhelte a kormányt e törvény megalkotására, és ez a kötelezettség '90től állt fenn. Ráadásul a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény elfogadásához az összes országgyűlési képviselő kétharmados támogatása szükséges. Világos tehát, hogy az alkotmány megkülönböztetett figyelmet szentel e szabályozási tárgykörnek. Ha figyelemmel vagyunk arra is, hogy a 32/1994es alkotmánybírósági határozat a tárgykört szabályozó 1974es kormányrendelet diszkriminatív rendelk ezéseit megsemmisítette, és megszabta, hogy 1995. augusztus 20áig el kell fogadni a nemzeti jelkép használatáról rendelkező törvényt,
