Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz
91 akkor nyilvánvaló, hogy ezt az előterjesztést minél előbb el kell fogadni a parlamentnek, hiszen tovább nem tartható fenn ez az alkotmánysértő helyzet. Ha tartalmi szempontból vizsgáljuk az előterjesztést, akkor is ég a lábunk alatt a talaj. 1990 óta, a kezdeti időszak néhány emlékezetes incidensét leszámítva, a nemzeti jelképek használatának kialakult gyakorlata elfogadható nak tűnik. Az alkotmánybírósági döntés óta a helyzet már lényegesen megváltozott, hiszen a közhatalmi szférán kívül legálisan senki nem használhatja, márpedig ez az állapot nemigen felel meg a modern jogállami gyakorlatnak. Valamennyiünk előtt ismert, hogy már az előző kormány elkészítette és benyújtotta a nemzeti jelképek használatáról szóló törvényjavaslatot. Ez az előterjesztés, ami előttünk fekszik, gyakorlatilag - néhány apró módosítást leszámítva - ezt, a korábbi kormány által kidolgozott normaszövege t tartalmazza. Az előterjesztés koncepcionálisan elfogadhatóan közelíti meg a tárgykör szabályozását. A címer és a zászló kettős funkcióját figyelembe véve alakítja ki a nemzeti jelképek használatát meghatározó szabályokat. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni azokat a szakmai és kodifikációs hiányosságokat sem, amelyek ebben az előterjesztésben fellelhetők. Ez különösen sajnálatos azért, mert az előterjesztőnek több mint egy éve volt arra, hogy ezt az örökölt törvényjavaslatot tüzetes szakmai kontroll ut án terjeszthesse a parlament elé. Nem ez történt, pedig igen jó alkalom adódott a kormány számára, hogy a törvényelőkészítés e sokat bírált színvonaltalanságát e nem jelentős terjedelmű javaslat kapcsán megtörje, ugyanis csak arról lett volna szó, hogy eg y koncepcionálisan megalapozott, kész normaszöveget szakmai szempontból tökéletesre vagy majdnem tökéletesre csiszoljon. Sajnálatos, de ez nem sikerült. A javaslattal tehát alapvető gond nincs, de néhány nem lényegtelen és megfontolandó problémára kénytele n vagyok rávilágítani. A javaslat vitathatóan oldotta meg a gazdasági szféra címerhasználatát, holott közismert, hogy a címer - éppen mert nemzeti jelkép is - értékkel bír a piacon. Az előterjesztés az egyéb rendelkezések között - 10. § - meglepő módon min den jogi korlát nélkül szabad mérlegelési jogot ad a minisztériumoknak a nemzetközi rendezvényeken való címerhasználati engedélyek megadásában. Érthetetlen számomra, miért nem tett kísérletet a jogszabály előkészítője arra, hogy az engedély megadásának jog i feltételeit kimunkálja. Az közismert, hogy egy jogállamban alapvető törekvés az, hogy az államigazgatás szabad, diszkrecionális jogkörét a jogrendszerből kiirtsa. Ez az előterjesztés a minisztériumok szabad mérlegelési jogkörében hozott döntését nagyvona lúan bírósági úton is megtámadhatóvá teszi. A konstrukció tehát világos. Várhatóan két megoldás képzelhető el. E jogszabályi rendelkezés alapján az egyik szerint a minisztérium automatikus pecsételő hatóság lesz, vagy a másik lehetőség szerint megfoghatatl an érdekek, szempontok alapján juttat szervezeteket és személyeket gazdasági előnyökhöz. Aggályosnak tűnik a 11. § is. A szemlélet árulkodó, hiszen a (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy a különböző típusú rendezvényeken a címer és a zászló használata mege ngedett. Szakmailag sokkal tisztább és indokolt lenne egy olyan konstrukció, amelyben a nemzeti jelkép használatát a törvény meghatározott esetekben kötelezően előírja, és minden más esetben az eseti használatot kimondatlanul megengedi. (11.00) Ugyanebben a szakaszban erősen kérdéses a (4) bekezdés is, amely a zászlón elhelyezett címer használatát teszi általánossá. (A jegyzői székben dr. Kávássy Sándort dr. Semjén Zsolt, Boros Lászlót dr. Kiss Róbert váltja fel.) Miután a normaszöveg alanyai sajátos jogtec hnikával vannak körülírva - az "ahol e törvény a címer használatát megengedi" szövegrészből az derül ki, hogy közhatalmi és minden más magán, valamint jogi személyről van szó , e rendelkezés alapján félő, hogy a címer és a zászló együttes