Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
878 Meggyőződésem, hogy azok a területek, amelyekhez a nemzeti parkok ragaszkodtak, nem kerültek magántulajdonba. Jelenleg még nem alakultak ki a földárak, ezek a kártalanítások aranykoronánként 34 ezer forintért rendezhetők lennének. Ezzel a fő probléma megoldódna, megnyugodnának a természetvédelmi területek kezelői, mert tulajdonukba kerül ne a terület. De belenyugodnának a pénzbeli kártalanításba a jelenlegi tulajdonosok, a szövetkezetek is, hiszen már megegyeztek. Ezek az úgynevezett lebegő földek, amelyekből csak a Kiskunságban mintegy 10 ezer hektár terület van, és mindössze 4050 millió forintra lenne szükségük, hogy rendezzék földtulajdonukat. Országosan mintegy 180 ezer hektár rendezetlen földterület van, és ma még elég lenne mintegy 500 millió forint a rendezésre. A ma szót hangsúlyozom, mert aki gyorsan ad, kétszer ad, és holnap már nem biztos, hogy elegendő lenne ez az összeg. (19.30) Nem kell nagy jóstehetség annak megállapításához, hogy a földárak máris emelkednek és a nagy földtulajdonváltozások után még inkább prognosztizálható a reális árak kialakulása. Úgy érzem, ez az utolsó év, amíg ez a kérdés ilyen összegből rendezhető lenne. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Természetvédelmi és Pénzügyi Kormányzat! Úgy gondolom, ez a kérdés most a legfontosabb és ennek a megoldásán kellene fáradozni. A természetvédelmi területek védettsé gi szintjét pedig nem helyreállítani, hanem felülvizsgálni lenne szükséges, amelynek kiváló jogi keretet adhatna a természetvédelmi törvény, amelyről úgy értesültem, hogy hamarosan elénk kerül. Az eddig magánkézbe adott területeket pedig nem visszaállamosí tani kell, hanem törvényileg szabályozni ezen területeken a gazdálkodás rendjét és módját. Ne higgyék, tisztelt képviselőtársaim, hogy az állam jobb gazdája a védett természeti területeknek, mint a parasztgazdák. Ha érdekeltté tesszük, a magyar parasztembe r nem lesz és nem is volt ellensége a természetnek, hanem vele együtt él, mondhatni alkotóeleme és formálója annak. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt érintett bizottságok! Mielőtt meghoznánk ezt a törvényt, gondoljunk arra is, hogy a kisajátítás milyen p olitikai feszültségeket gerjesztene. Jelenleg a földalapokban elkülönített védett területek tulajdoni rendezésére, vagyis a kártalanításra kell a fő hangsúlyt helyeznünk, ezzel feloldódnak a természetvédelem és a tulajdoni rendezés körül jelenleg fellelhet ő feszültségek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Glattfelder Béla képviselő úr, Fidesz. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Négy dologról szer etnék röviden beszélni. Az első: a mezőgazdasági bizottság nem támogatta a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, ennek ellenére ez megtörtént; a törvényjavaslat változatlan formában került az Országgyűlés elé. A mezőgazdasági bizottság több ponton f ejtett ki ellenvéleményt a törvényjavaslattal szemben, ezek részben kiterjedtek a törvényjavaslat által kitűzött szabályozási célra, az eszközökre és a törvényjavaslat formájára is. Azt hiszem, helyes lett volna, ha a kormányzat a mezőgazdasági bizottság á ltal javasoltaknak legalább egy részét figyelembe vette volna és a törvényjavaslatot átdolgozta volna; most könnyebb dolgunk lenne. Javaslom, hogy a kormány a jövőben vegye figyelembe a bizottságok javaslatait. Ezekben a bizottságokban jelentős kormánypárt i többség van, ha egy bizottság nem javasol egy törvényjavaslatot általános vitára, amelyet a kormány terjesztett be, szerintem érdemes a kormánynak megfontolnia a bizottság javaslatait.
