Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
879 A második dolog: itt jelentős vita bontakozott ki arról, hogy vane é rtelme annak, hogy védett természeti területek állami tulajdonba kerüljenek vagy sem, a parasztok kellőképpen képeseke minden esetben érvényesíteni a természetvédelem szempontjait vagy sem. Úgy vélem, hogy a két állítás nem ellentétes egymással. Bizonyos esetekben elégséges, ha a magángazdálkodók számára bizonyos szabályokat határozunk meg annak érdekében, hogy a területek védettségi szintje kellő mértékű maradjon, azonban bizonyos esetekben feltétlenül szükség lehet arra, hogy az adott terület állami tula jdonba kerüljön, hiszen ha bizonyos természeti értékek elpusztulnak, azokat még egyszer helyreállítani nem lehetséges. Ezért szerintem a két megoldást egymás mellett is érdemes alkalmazni, ezen is érdemes gondolkozni. A harmadik dolog: a törvényjavaslat re ndelkezik arról, hogy a védettségi szint helyreállításának legfőbb eszköze az adott területek kisajátítása. Én ezt egy nagyon egyszerű, de éppen ezért durva, azt is mondhatnám, hogy primitív módszernek tartom. Szerintem érdemes lenne megfontolni azt is, ho gy az állami tulajdonba vétel ne csupán kisajátítási eljárások keretén belül történjék meg, hanem az állam felállíthatna egy ügynökséget, amely az állami tulajdonba venni kívánt földeket felvásárolná. Szerintem ez részben megspórolná a kisajátítással járó költségeket, másrészt pedig meggyőződésem, hogy egy ilyen ügynökség - a termőföldek viszonylag alacsony piaci értéke miatt - olcsóbban tudna ezekhez a termőföldterületekhez hozzájutni, mint a kisajátítási eljárás során. Vegyük figyelembe azt, hogy ezeken a területeken az érvényes rendelkezések szerint is csak korlátozottan folytatható mezőgazdasági művelés, ami nyilvánvalóan befolyásolja az adott területek piaci értékét. A negyedik kérdés: a törvényjavaslat nem tartalmaz ü temtervet arra vonatkozóan, hogy az adott területek állami tulajdonba vételét milyen ütemezés szerint kell megvalósítani. Erről az előbb Mészáros Gyula képviselőtársam is beszélt. Ez a következő gondokat veti fel: Egyrészt nyilván nem lenne szerencsés, ha a törvényjavaslatban meghatározott határidő utolsó évében kerülne sor a teljes mennyiség állami tulajdonba vételére, mert ez a legutolsó évben igen jelentős terhet jelentene a költségvetés számára. Ezért rendelkezni kellene arról, hogy - lehetőleg a végreh ajtási időszak alatt - évenként csak azonos mértékű költségvetési terhet jelenthessen ennek a törvénynek a végrehajtása, de érdemes azt is megfontolni, hogy pont azért, mert jelenleg alacsonyabbak a termőföldek piaci árai, lehetőleg még a végrehajtási idős zak elején kerüljön sor az adott területek többségének állami tulajdonba vételére. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Szili Katalin államtitkár asszony kér szót. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és terül etfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Csak szeretném, ha néhány dolgot még a részletes vita előtt tisztáznánk. Az egyik az, hogy... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Államtitkár asszony, bocsánat! Önnek módja lesz az általános vita lezárása ut án elmondani a véleményt és meg kell még kérdeznem... DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tudom, elnök úr, csak most rögtön szeretnék reflektálni néhány dologra. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tessék! DR. SZILI KATA LIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár :
