Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
853 A törvényjavaslat megváltoztatja a devizajogi fogalmak egy részét; ezt természetesen me gteheti a törvényjavaslat. De azt már nem, hogy nem veszi figyelembe, hogy ezek a fogalmak máshol is használatosak voltak. Például megszünteti a javaslat a devizaérték fogalmát. Az értelmező rendelkezésekben a devizaérték fogalma nem szerepel, helyette töb bek között azt, amit eddig devizaértéknek tartottunk, helyettesíti a deviza, a valuta, a pénzhelyettesítő eszköz, nem sorolom tovább. Azt most csak megjegyzem, hogy ezzel együtt a devizaérték - fogalmi meghatározás nélkül - valahogy egykét helyen benne ma radt a törvényben és az indokolásban is; el kellene dönteni, hogy azzal mi legyen. Tehát megszüntette az értelmező rendelkezések között a devizaértéket, ugyanakkor nem módosítja a javaslat a devizabűncselekmény tényállását, amely részben - nem teljes egés zében, de legalábbis részben - a devizaérték fogalmára épül fel. Ha ez így marad, akkor a törvény hatálybalépésekor a devizabűncselekmény tényállása részben kiürül, a ma bűncselekménynek tekintett cselekmények egy része ezek után már nem lesz az. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a legsúlyosabbnak tekintett cselekmény: a deviza és a valuta külföldre mentése büntetőjogi szempontból büntetlen marad és például a most folyó eljárásokat - nem tudom, hány van ilyen - meg kell szüntetni. (17.20) Vannak i nformációim arról, hogy készül a Btk.nak egy újabb módosítása, de úgy tudom, hogy ez december végén kerül a kormány elé; ha pedig december végén kerül a kormány elé, akkor a parlament menetrendjét ismerve ez azt jelenti, hogy körülbelül márciusáprilis tá ján, de lehet, hogy később tudunk eljutni odáig, hogy a büntető törvénykönyvnek a vonatkozó része is megváltozik. A devizatörvényt pedig január 1jén kívánja - legalábbis szeretné - hatályba léptetni a kormány; vagyis ha így marad a helyzet, akkor ez azzal a következménnyel jár, hogy az eddig legsúlyosabbnak tekintett cselekményekkel szemben néhány hónapon keresztül nem lesz büntetőjogi védelem. Ezzel a javaslattal kapcsolatban azt is többen elmondták már, hogy liberalizál és hogy tulajdonképpen ez is egy j ó irány. Ez az állítás valóban több szempontból igaz a törvényjavaslat vonatkozásában; ugyanakkor más szempontokból lényegesen korlátozóbb, mint a jelenlegi jogszabályrendszer. Ha ebből a javaslatból így lesz törvény - és én nagyon remélem egyébként, hogy nem így lesz, de ha így lesz , akkor a Nemzeti Bank mint devizahatóság nagyon sok új munkatársat lesz kénytelen felvenni. Az én tudomásom szerint Magyarországon évente körülbelül 30 millió külföldi fordul meg. Ezek a személyek a törvényjavaslat szempontjá ból devizakülföldiek, és még ahhoz is devizahatósági engedély kell majd, hogy mondjuk, egy fagylaltot vegyenek vagy megigyanak egy kávét - sajnos. A javaslat 9. §a devizabelföldiek és devizakülföldiek között a vagyoni érték átruházását általában devizahat ósági engedélyhez köti. Azt mondja ez a 9. §, hogyha e törvény - vagyis ez, ami itt előttünk fekszik - kivételt nem tesz, akkor a vagyoni érték - meg még más is, de most a vagyoni érték érdekes ebből a szempontból - devizakülföldiek és devizabelföldiek köz ötti átruházásához belföldön is és külföldön is devizahatósági engedély kell. Vagyoni érték pedig a javaslat megfogalmazása szerint a deviza, a valuta és a belföldi fizetőeszköz kivételével minden dolog, jog vagy szolgáltatás, aminek pénzben kifejezhető ér téke van. A fagylalt meg a kávé meg minden, amit egy turista a boltban megvesz egyébként, az olyan dolog vagy egy olyan szolgáltatás, amelynek pénzben kifejezhető értéke van. Az, hogy ezeket az árukat - amelyeket az előbb példaként felhoztam, meg bármi más t , egy külföldi devizahatósági engedély nélkül megvehesse, a 9. §ban szereplő általános szabály miatt csak akkor lehetséges, ha a törvényben valahol - ebben a törvényben - találunk kivételeket; tehát a törvény megfogalmazza azt, hogy ezt meg ezt meg ezt bizony devizahatósági engedély nélkül is megteheti a devizakülföldi. Ehhez képest mi van ebben a törvényben egy ilyen kivétel megfogalmazása helyett? Van egy utalás arra, hogy a kormány talán nem akart ilyen szigorú szabályt hozni. A 68. § (1) bekezdésébe n
