Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az MSZP
85 Elnézést az időtúllépésért - köszönöm elnöknő türelmét. Úgy gondolom, jól teszi az Országgyűlés, ha elfogadja ezt a javaslatot, a szükséges módosításokkal. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Szabad György felszólalását. Soron következik dr. Toller László, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Őt követi majd dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót képviselő úrnak. DR. TOLLER LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoport részéről: K öszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával régi adósságát törleszti az Országgyűlés: az alkotmány 76. § (3) bekezdése csaknem hat éve írja elő, hogy a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatát törvényben kell szabályozni. A rendszerváltás folyamatában azonban ez a feladat mindig háttérbe szorult más, a társadalom és a gazdaság átalakulásával összefüggő feladatok miatt. Az előző kormány 1992 tavaszán sürgősség gel benyújtotta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, majd anélkül, hogy a plenáris ülés elé került volna, az 1994. évi választásokat követően visszavonta azt. Az új kormány fontos feladatának tekintette a nemzeti jelképekről szóló törvényjavaslat benyúj tását, azonban ismét - sürgető feladatok miatt - más problémák kerültek előtérbe. Egy alkotmánybírósági megsemmisítés, rendelkezés kellett ahhoz, hogy a parlament immár elsőbbséget biztosítson a javaslatnak. Megállapította ugyanis az Alkotmánybíróság, hogy a címer használatát szabályozó 7/1974es minisztertanácsi rendeletnek az a rendelkezése, amely szerint az állami gazdálkodó szervezetek, szövetkezetek, sőt társadalmi szervezetek belügyminiszteri rendelettel használhatják a címert, ugyanakkor magánszemély eknek és nem állami szervezeteknek megtiltjuk azt: alkotmányellenes, mert sérti a verseny szabadságát és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Mindenesetre az a körülmény, hogy a társadalom elviselte az alkotmány által megkövetelt korszerű törvényszabályo zás hiányát, bizonyítja, hogy a címer és a zászló használatának kérdésében nincsenek éles, a társadalmat megosztó viták, és az ország lakossága alkotó módon kialakította a maga viszonyát a jelképekhez, s mára olyan természetességgel használja azt, ahogy eg y demokratikus állam szabad polgáraihoz illik. A magam részéről a javaslat legfőbb érdemének azt tartom, hogy a nemzeti jelképek - a címer és a zászló - használatának kialakult hagyománya mellett figyelembe veszi a lakosság által kialakított módokat is. En nek megfelelően a javaslat világosan különbséget tesz egyrészt a nemzeti jelképek hivatalos és magánhasználata között, másrészt a címer és a zászló használatának megkötöttségei tekintetében azok eltérő jellege alapján. Így a hivatalos célú címerhasználatot külön engedély nélkül biztosítja a közhatalmat gyakorló szervezetek - az Országgyűléstől a helyi önkormányzatokig , illetve az egyéb költségvetési szervek részére az illetékes miniszter által szabályozott módon. A magáncélú címerhasználatot viszont aszer int különbözteti meg, hogy milyen célból, illetőleg milyen indíték alapján történik. Így megengedi magánszemélyeknek a nemzethez való tartozás kifejezését szolgáló használatát; ugyanakkor tiltja - igen helyesen - a címernek azt a fajta hasznosítását, amely egyenlő a címer tekintélyének lejáratásával. Ennek megfelelően nem megengedett a címerhasználat a magánszemélynek hivatása gyakorlása, illetve a jogi személynek a tevékenysége során, vagy a szervezet jelképeként. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a címer ilyen al kalmazása a címerhez kötődő közbizalmat hasznosítja, a versenyelőny biztosítása és ebből eredően jövedelemszerzés céljából, vagy pedig hivatalos jelleget igyekszik kölcsönözni az adott szervezetnek. Ennek hátulütőit már a nemzetközi gyakorlatból is ismerjü k. Az ilyen jelenségeknek gátat kell vetni, és a címer méltóságának védelmében az indokolt mértékűre kell korlátozni a címernek a gazdasági életben való megjelenését.
