Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
86 Ilyen indokolt eset lehet például a védjegy, amelyben, ha az adott áru jelentősége, minős ége - írja a törvény - azt alátámasztja, miniszteri engedély alapján felhasználható a címer vagy annak valamely elkülöníthető eleme. Nem várható - igen helyesen , hogy túl gyakori lesz az ilyen engedélyezés; ugyanakkor erre a szabályozásra kötelezi hazánk at a védjegyekről szóló nemzetközi egyezmény, amelynek részesei vagyunk, s amely az Európai Közösség védjegyszabályozásának alapelve is. (10.30) A zászló a hagyományos alkalmazási módokra tekintettel más megítélés alá esik. A zászlót ugyanis leginkább ünne peken vagy más társadalmi eseményeken, sportrendezvényeken szoktuk használni, és viszonylag szűk az a terület, ahol a zászlónak hivatalos funkciója van: például a hajók nemzetközi jelzése és az ehhez kapcsolódó nemzetközi előírások. Ezért a zászló a nemzet hez való tartozás kifejezésének megszokottabb eszköze, talán sokkal megszokottabb, mint a címer. Ennek megfelelően a zászló használatának szabályai szabadabbak, és ugyanúgy, mint a címert, csak a tekintélyének megóvása mellett szabad használni, illetőleg m iniszteri engedély alapján lehet védjel jellegűvé tenni. A jelképhasználatok spontán és igen elterjedt fejleménye, hogy sokan címerrel ékesített zászlót használnak. Ez a mód nem felel ugyan meg az alkotmányban meghatározott zászlónak, azonban mégis indokol t ezt megengedni; ugyanis nehezen lehetne visszaszorítani ennek használatát, és nem is lehet széles körben megértésre találó érvet mondani arra, hogy ha a címer és a zászló használata megengedett, a kettő együttes használata ugyan miért tiltott. Ugyanakkor itt is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a címer használata korlátozottabb. Ezért helyes, hogy a címeres zászló használatánál a címerhasználat szabályait kell alkalmazni. Tisztelt Országgyűlés! Magam is részt vettem az Igazságügyi Minisztérium álta l szervezett hatpárti egyeztetésen. Akkor úgy ítéltem meg, hogy konszenzus van közöttünk a jogszabály előkészítése, tartalma ügyében. Köszönet az Igazságügyi Minisztériumnak azért, hogy valamennyi javaslatunkat átvezette. Ezért javaslom, hogy a törvényjava slatot fogadjuk el. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Toller László felszólalását. Soron következik dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka; őt követi majd dr. Isépy Tamás, a Keresztény demokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Képviselő urat illeti meg a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF , az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy Vastagh Pál minis zter úr expozéjában, majd a szabaddemokrata Szabó Miklós vezérszónoklatában történt hivatkozás, miszerint ez a törvénytervezet nem fog különösebb izgalmakat kiváltani, úgy igaz, hogy utalni kell arra: a nemzeti jelképek használata nemcsak a történelmünkben váltott ki óriási indulatokat, hanem itt a Házon belül is. Hiszen emlékeztethetnék mindenkit arra, hogy az 1990 júniusában lezajlott parlamenti vita milyen elementáris indulatokat szabadított fel. Elég, ha csak arra utalok, hogy az MSZPoldalon például ma gától szavazni kezdett egy gép. Ez is hatalmas indulatokat váltott ki, mert később éppen ez akadályozta meg, hogy a címerünk abban az értelemben, ahogy az később végül is elfogadásra került, nemzeti jelképünkké válhasson, hiszen igen éles viták folytak afö lött, vajon a Kossuthcímernek vagy a szent koronának kelle a mi nemzeti jelképünkben feltüntetésre kerülnie. Hiszen a címerrel kapcsolatban számos olyan támadás indult korábban a nemzeti jelképeink ellen, ahol arra hivatkoztak, hogy a szomszédaink kifogá solják azt, hogy a négy folyóra és a hármashalomra való utalás tulajdonképpen az ország határaira történő utalás, noha mindenki tudja, hogy ez az Árpádkori emlékeinkből ránk maradt rész - amint az jelenleg is látható az elnök asszony mögött, ezt bárki meg tekintheti. Tehát úgy gondolom, nem feltétlenül állja meg a helyét az a megállapítás, hogy nem fog izgalmakat kiváltani a mi nemzeti jelképünk pontos meghatározása.
