Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
818 Egyedül a kormány nem foglalt egyértelműen állást ebben a kérdésben. A fe lvetődő kérdésekre olyan válaszok születtek, hogy a kormány még nem alakította ki a véleményét az atomerőművel kapcsolatosan, nincs lehetősége beleszólni abba, hogy mi történik Ausztriában és így tovább. Megmondom őszintén, szomorú volt hallgatni, mert köz ben - mint az előbb már említettem - számtalan dolog történt. Gondolom én, bár az államtitkár válaszából is kiszűrhető volt az imént, hogy az alapszerződés aláírására gondolt a kormány, amikor nem akart ebben az ügyben állást foglalni, esetleg a ruszti tal álkozó jó hangulatát nem akarta kockáztatni ezzel a véleményalkotással; nem beszélve arról, hogy esetleg az is veszélybe kerülhetett volna, hogy Horn Gyula Mečiar úrról úgy nyilatkozzon, ahogy nyilatkozott. Talán a koalíciós egyeztetések vitték el az időt és nem volt a kormánynak ideje arra, hogy átgondolja, hogyan is kellene intézkednie és nem volt idő a kormányzással foglalkozni. De ez végül is teljesen mindegy, a kormány várt, kivárt, viszont eközben az élet nem állt meg. Ausztria legfőbb méltóságai fogl altak állást egyértelműen az atomerőmű ellen. Jelzem, 150 kilométerre van Bécs! Ausztria kilátásba helyezte, hogy kilép az EBRDből, ha a bank támogatja ezt a beruházást. Ausztria megcsillantotta azt a lehetőséget, hogy ha egy más üzemű erőművet építenek a z erőmű helyén, anyagilag támogatná ezt az átállást. Mint az előbb említettem, az osztrák atomenergia bizottság az atomerőmű ellen foglalt állást. Az Európa Parlament tiltakozott az atomerőmű befejezése ellen. Talán sejtettek valamit, talán már tudták azt, hogy az atomerőmű ügyében az utolsó szó még nem hangzott el és elkezdődik az a színjáték, ami ha nem bennünket érintene, akár még kacagtató is lehetne. Miközben az Elektricité de France békésen kampányolt - éppen Magyarországon is - abban az ügyben, hogy a magyar közvéleménnyel elfogadtassa ezt az erőművet, lobbyzott az EBRDnél, aközben Szlovákia bejelentette, hogy túl drága az EBRD által elkészített költségvetés és egyébként is az orosz kormány 150 millió dolláros hitelt helyezett kilátásba arra az esetr e, ha orosz technikával épül meg ez az atomerőmű. Közben az is napvilágot látott, hogy esetleg a Škoda Praha nevű cég mint kivitelező jelenik meg és ezt az építkezést befejezi. Közben azt is közölte a szlovák kormány, hogy nem teljesíti az EBRD feltételeit , mert nem tudja leállítani a megegyezésben szereplő két blokkot, ugyanis ha azt leállítja, akkor nem lesz mivel törleszteni azt a hitelt, amit az EBRDtől felvesz. Természetesen ez, illetőleg az a nyomás, ami NyugatEurópában az itt vállalkozókra nehezede tt, a Bayerwerk AG német céget is és az Elektricité de France francia céget is arra késztette, hogy vonuljon le, és ebben az üzletben ne vegyen részt. Már Deutsch Tamás képviselőtársam is említette: pillanatnyilag ott tartunk, hogy orosz, azaz volt szovjet technikával a Škoda Praha elkezdi vagy folytatja az építkezést. De azt azért tudnunk kell, hogy a cseh kormány nem késlekedett kijelenteni, hogy ehhez a vállalkozáshoz a Škoda Praha cégnek nem tud kormánygaranciát adni. Azt hiszem, ez a rövid áttekintés m indenkit meggyőz arról, hogy aggodalomra igenis van ok. Semmi megnyugtató nincs egy ilyen teljesen bizonytalan, anyagilag nem alátámasztott, technikailag ellenőrizetlen, illetve ismeretlen építkezés vizsgálatához. Ezért kérem a kormányt, hogy az az előterj esztés, amit Deutsch Tamás képviselőtársunk beterjesztett, igenis halló fülekre találjon, de természetesen én személy szerint nem ragaszkodom szó szerint ahhoz, amit Deutsch Tamás előterjesztett. Nagyon konstruktív volt a környezetvédelmi bizottság hozzáál lása, és azt hiszem, ezen a nyomvonalon elérhetjük azt a célt, amit szeretnénk. Itt nem arról van szó, hogy valaki politikai kampányokat akar pufogtatni e kérdés körül, hanem arról van szó, hogy abban a térségben, ahol az embereket ez az erőmű érinti, nyug almat, biztonságot és stabil jövőt jelentő megoldást tudjunk mondani. Azt hiszem - hogyha egy kicsit szlengben akarom kifejezni , senkinek nem érdeke, hogy egy lábbal hajtós technikájú atomerőmű épüljön a magyar határ közelében. Ehhez pedig a magyar
