Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
817 erősnek találja, de nem én mondom ezt, hanem az ügyben részt vevő európai vállalkozások, illetve bankok, az EBRD, illetve az Electricity de France. De ahhoz, hogy megértsük az aggódást, alá kell húzni azt, amit Deutsch Tam ás már elmondott, hogy itt közel 4 millió magyar állampolgár veszélyeztetéséről van szó. Légvonalban ez az objektum 90 kilométerre van Budapesttől, a magyar határtól alig 30 kilométerre. Tessék elgondolni azt, hogy Győr, Esztergom, Budapest, egészen föl Sa lgótarjánig érintett lehet ebben a kérdésben, és a Duna, mint Európa legnagyobb folyója, szintén. Erről teljesen elfeledkezünk akkor, amikor erről a kérdésről nem beszélünk. Tehát igenis érdeke Magyarországnak, hogy itt egy biztonságos megoldás szülessen, és mindenkit megnyugtató válaszokat kapjunk azokra a kérdésekre, amelyeket itt Deutsch Tamás fölvetett. Szeretném áttekinteni egy egészen rövid időben a Mohi erőmű történetét. 1984ben Mohi községet kitelepítik és elkezdik az építkezést. Ezt egyébként a kö rnyéken lakók nagyon gyorsan észreveszik, még az első szabad választások előtt egy fórumot szerveztünk Bernecebarátiban, amelyiken felhívtuk a figyelmet arra, hogy mi készül a szomszédban. 1991ben - hála a jó istennek - pénzhiány miatt leáll az építkezés, tehát ezzel az üggyel nem kellett, vagy nem lehetett ez idő tájt foglalkozni. 1994ben viszont megindul a mozgolódás az erőmű körül, ezt a helybeliek azonnal észlelik és '94 nyarán Ipolyságon egy nagyon komoly tüntetés volt az erőmű ellen. 1994. október 2 5én a Magyar Nemzetben egy hirdetés jelenik meg - és ez már fel kellett volna hogy keltse a magyar kormány figyelmét , amelyben azt hirdeti a szlovák kormány, hogy az erőmű 1200 oldalas dokumentumát 15 dollárért meg lehet vásárolni, és akit érdekel, az á ttanulmányozhatja. Ezzel egy időben bejelentésre kerül az is, hogy Bécsben közmeghallgatás lesz, illetőleg Budapesten is közmeghallgatás lesz. Ezt én egy kérdésben fel is tettem itt a miniszter úrnak, és miniszter úr úgy válaszolt, hogy bár a kormánynak ne m lenne feladata, de mégiscsak fölvállalta ezt a közmeghallgatást. (20.50) Itt jelentkezett a másik nagy kérdőjel: mi a kormány feladata, ha egy ekkora horderejű kérdésben nem érzi magát felelősnek és nem érzi úgy, hogy ez neki feladata? Bécsben a közmegha llgatás természetesen meghiúsul, ugyanis Bécs - jelzem, 150 kilométerre van az objektumtól - rendkívül felzaklatott állapotban fogadta volna ezt a közmeghallgatást. Akkorra a civil szerveződések már jól megszervezték önmagukat és olyan helyzet teremtődött, hogy a közmeghallgatást szervező szlovák, illetőleg francia cég - az Elektricité de France - ezt a közmeghallgatást lemondta. Február 10én, Budapesten megtörtént a közmeghallgatás, ezután volt Baja Ferencnek az a bizonyos imént említett kijelentése. Ez t ulajdonképpen egy gongütés volt a magyar közéletben, amikor is az objektumtól távolabb élők, illetőleg a civil szerveződések, a környezetvédelmi csoportok aktivizálták magukat. Természetesen a parlamentben is látszata volt ennek az aktivizálódásnak, ugyani s szinte nem múlt el hét anélkül, hogy valaki valamilyen apropóból ezt a kérdést fel ne vesse a magyar parlamentben. Talán az ellenzék pártjai közül egyedül a Kisgazdapárt nyilatkozott támogatólag az atomerőművel kapcsolatosan egy rendkívül szerencsétlen m egfogalmazásban. Egy ottani látogatás folytán egy kisgazda képviselő úgy nyilatkozott, hogy márpedig ezt az erőművet meg kell építeni; nagyon rossz visszhangja volt nemcsak itt, hanem ott is. A parlamenten kívüli erő k is egyre jobban szervezték magukat, az önkormányzatok kezdték észrevenni, hogy az ő bőrükre megy a játék és mintegy 40 önkormányzat képviseletében leveleket írtak a parlamenti képviselőknek, hogy tiltakozzanak az erőmű ellen. Azt hiszem, hogy a későbbiek ben egy komoly meggondolást indíthat el ez a jelentés, miszerint a Magyar Atomenergia Bizottság egyértelműen támogatta akkor, amikor az osztrák már visszalépett ettől a támogatástól.
