Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RAB KÁROLY (független):
772 Valójában az a kérdés, mi az, amit kimond ez a határozat. Az 1. §a egy értelmező szótár. Ez lenne a világon az első értelmező szótár, amit egy par lament fogad el. Az értékek egyébként helyesek; a definíciókon vitatkozni lehet, de felesleges. A 3. pontjában kimondja, hogy bárhonnan szerezhetnek forrásokat. A 4. pontban a kormány kimondatja az Országgyűléssel, hogy dolgozzon, és majd terjesszen be úja bb törvényjavaslatokat. Az utolsó pont azt mondja, hogy számoljon be. Én valójában azt javaslom, hogy az Országgyűlés ezt ne fogadja el; de ha elfogadja, akkor sem történik semmi, és ha nem fogadja el, ugyanaz történik. Ez az előterjesztés az égvilá gon semmit nem ér. Ez a törvényjavaslat, egészen pontosan határozati javaslat, senkinek semmit nem ad, senkit semmire nem kötelez; olyan értékeket sorol föl, ismétlem, amik évezredek óta értékek. Ezen túl azt kell mondanom, hogy a meglévő felsőoktatási tör vény messze továbblépett ezen, sokkal több van benne, hiszen például olyanról mint az autonómia, viszonylag előírja, hogy az mit jelent, ki dönt, hol vannak hatáskörök; sokkal több van a törvényben, mint ebben a javaslatban, ami valójában tényleg semmit ne m jelent. Olyan határozatnak látnám egyedül az értelmét, amely kijelöl magatartást, feltételeket biztosít, a forrásokat összerendezi az igényekkel. Nagyon szomorúnak tartom, hogy ez az előterjesztés ilyen színvonalú. És nem azért, mert ez az előterjesztés ilyen színvonalú, hanem azért, mert ahonnan kijön egy ilyen színvonalú munka, onnan kijön több hasonló is. És ez az igazi nagy baj! Végül arról szeretnék szólni, hogy mi az, ami hiányzik ebből a törvényből és úgy általában. Az első: hiányzik az, hogy a sza vakat fedjék a tettek - az elmúlt öt évben hiányzott. Hiányzik az egybefüggő koncepció, és amíg ez nincs meg, addig tényleg pazarlás történik. Nagyon hiányzik az ellenőrzés, általában is, és ez a fejlesztési koncepció sem tartalmazza. Aki ismeri a felsőokt atást, de a többi területet is, tudja, hogy micsoda pazarlás történik pont az ellenőrzés hiányában. Hiányzik a normatív finanszírozás, amiről ugyan szó van, de a törvény '93 márciusában már előírta '94től a normatív finanszírozást. Tehát semmi új nincs be nne; alapvetően már több mint két évet késik a normatív finanszírozás. A jelenlegi elvonási rendszer pedig, hogy minden évben elvontak pénzt, egyedül a pazarlásra ösztönöz, hiszen akinél pénzt találtak, attól elvették. Sokkal érdemesebb elkölteni bármire. Alapvetően hiányzik a döntések vállalása a költségvetésben. Ha ezt kitörési pontnak, prioritásnak, a jövő zálogának tekintjük, akkor ezt vállalja föl az Országgyűlés! Hiányzik az integráció megfogalmazása, hiszen nagyon sok ezzel kapcsolatos anyagban a "sz övetség" szó jelenik meg - ez valójában egy integráció. Hiányzik annak a vállalása, hogy megnevezzük, mik lesznek a felsőoktatási központok. Ez alapvetően azokat érinti majd kényesen, akik ebből kimaradnak, de ezt föl kell vállalni, és természetesen gondol kozni azon, hogy mi történik a kimaradókkal. Nagyon fontos lenne a bérkérdésben előrelépni, tudniillik általában az oktatásban és nagyon sok helyen a bér nem életszínvonal kérdése. Ha ezeken a területeken a bér nem emelkedik, nem lesznek jelentkezők; ha ni ncs jelentkező, nem lehet szelektálni - a minőség olyan marad, amilyen. Széttagoltság... A felsőoktatásnak, az egyetemeknek, főiskoláknak több szerepük van: oktatnak, kutatnak. És egy nagyonnagyon lényeges szerepük, hogy ott vannak, ahol éppen vannak - te hát kisugároznak. Ezt nem lehet egy főkönyvelői személettel végiggondolni. Tehát az integrációt, a széttagoltság megszüntetését szeretném, ha más szemmel is végiggondolnánk, nem egyszerűen főkönyvelői szemlélettel. Ezzel kapcsolatban szeretném fölhívni a f igyelmet arra, hogy a FEFAból több milliárd forint ment ki az integrációra, miközben Magyarországon ma gyakorlatilag egyetlenegy komolyabb integrált intézmény sem létezik, tehát ezek hamis integrációk voltak.