Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
620 A gazdasági bizottság többségi véleménye, hogy a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat megfelelőképpen szolgálja a magyar gazdaság érdekét, harmonizációs lépésekkel közelít az Európai Unió egységesített vámjogához, és törvényi szinten teremti meg a hazai vámjogot. Ezért általános vitára alkalmasnak ajánljuk. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérdezem, ki kívánja ismertetni a bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi álláspontot. (Nem jelentkezik senki.) Nincs jelentkező, tehát akkor a kisebbségi álláspont most külön nem kerül szóban előadásra. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására jövő heti ülés ünkön kerül sor. A vámtarifáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vámtarifáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjeszt ést T/1294. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1294/15. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Soós Károly Attila államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár : Eln ök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb tárgyalt vámjogi törvényjavaslat mellett, amelyik a vámjogról, a vámeljárásjogról és a vámigazgatásról szól, a kormány ugyancsak beterjesztette a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot. Ennek az előadója az ipari és kereskedelmi miniszter úr, akit én most helyettesítek. Akar államtitkár úr már szólt itt a magyarországi vámjog történetéről. Én azt említeném meg, hogy 1951 után, amikor hatályát vesztette a '24ben meghozott vámtörvény, akkor a vámok mint a kereskedelem politikai érdekek érvényesítésének és a hazai termelés védelmének eszközei, több évtizedes Csipkerózsikaálomba szenderültek. Változást az 1968ban bevezetett kereskedelmi vámtarifa hozott, amely már kereskedelempolitikai megfontolásokat tükrözött. Ez tere mtett többek között alapot ahhoz is, hogy Magyarország 1973ban az általános vám- és kereskedelmi egyezményhez - az angol rövidítés szerint: GATThoz - való csatlakozásakor - a középkeleteurópai országok közül elsőként - nem mennyiségi importkötelezettsé gek vállalásával csatlakozott, hanem vámjainak csökkentésével viszonozta az egyezményből származó előnyöket. Rendkívül kedvezőtlen volt ez a kötelezettség, amelyet azok az országok vállaltak, amelyek mennyiségi importot, magyarán azt vállalták, hogy miből mennyit fognak importálni; ehhez képest Magyarország akkor - saját szempontjából - nagyon szerencsésen járt el. Az ezt követő időszakban aktívan részt vettünk a GATT keretében folytatott sokoldalú vámtárgyalásokon, amelyek a legnagyobb kedvezményes vámok v ilágméretű, fokozatos csökkenéséhez vezettek. Az 1975ben Finnországgal megkötött szabadkereskedelmi megállapodásunk az ipari termékek kétoldalú kereskedelmében teljesen eltörölte a vámokat. A magyar vámpolitika nagy mérföldkövét mégis a rendszerváltás jel entette. A KGST megszűnésével, a piaci viszonyok kialakulásával a vám valódi, minden partnerrel szemben alkalmazott importszabályozó szerepet kapott. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy világgazdasági és kiemelten európai integrációs törekvéseink egyúttal a utonóm vámpolitikai mozgásterünket szűkítik. A GATTmegállapodásokban foglalt szerződéses kötelezettségek mellett a vámpolitika érvényesítését alapvetően meghatározzák két- vagy többoldalú integrációs, szabadkereskedelmi megállapodásaink. E megállapodások közül
