Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
621 meg kell említeni az úgynevezett CEFTAországokkal 1992ben, az EFTAországokkal 1993ban és Szlovéniával tavaly létrehozott szabadkereskedelmi egyezményeket, amelyek külkereskedelmi forgalmunk elég jelentős részénél a vámok fokozatos, teljes lépítés ét irányozzák elő. És persze külön, kiemelten meg kell említeni az Európai Közösségekkel 1991ben megkötött társulási megállapodást. Ezt ki kell emelni egyrészt azért, mert ez persze - mint azt mindannyian tudjuk, és most nem szeretnék a részletekbe belebo csátkozni - nemcsak szabadkereskedelmi megállapodás, hanem ennél jóval több. Ki kell emelni azért, mert külkereskedelmünknek, ezen belül az exportunknak igen magas hányadát, kétharmadát érinti ez a megállapodás. És végül azért is ki kell emelni, mert ha a dologról abban a vonatkozásban beszélünk, hogy vámpolitikai mozgásterünket a megállapodás szűkíti, akkor alá kell húzni, hogy a partner mozgásterét lényegesen nagyobb mértékben szűkíti. Ugyanis, mint ismeretes, itt a vámcsökkentés úgynevezett aszimmetrikus módon valósul meg. Tehát úgy, hogy az Európai Unió már eltörölte a vámokat, mi pedig fokozatosan, évről évre csökkentjük a vámokat az Európai Unió - vagy az akkori megállapodáskor még úgy hívták, hogy Európai Közösség - vonatkozásában. Természetesen ezekb ől a különböző szabadkereskedelmi megállapodásokból fakad az, hogy a vámok védelmi szerepe és egyúttal a fiskális bevételekben játszott szerepe is fokozatosan csökken. A vámtarifáról szóló mostani törvényjavaslat célja az, hogy az európai gyakorlatnak megf elelően összefoglalja és a legmagasabb szintre emelje a vámtarifára vonatkozó szabályokat, a vámtarifa érvényesítésének, módosításának feltételeit és elveit, biztosítva egyben a piacgazdasági körülmények között kívánatos operatív cselekvés lehetőségét is. A vámtarifáról szóló törvényjavaslat rendelkezései megfelelő garanciákat nyújtanak a gazdasági élet szereplőinek arra, hogy kiszámítható szabályozási keretek között végezhessék a tevékenységüket. Ehhez járul, hogy a hatályos vámtarifa vámtételeinek túlnyom ó többsége nemzetközi szerződésekkel szabályozott, amelyek - mint például az Európai Közösségekkel kötött társulási megállapodás - korábbi törvényekkel már kihirdetésre kerültek. A törvényjavaslat azonban emellett meg kívánja őrizni az ipari és kereskedelm i miniszter és a pénzügyminiszter együttes hatáskörét arra, hogy a törvényes előírásokat és a nemzetközi kötelezettségeket szem előtt tartva gondoskodjanak a vámtarifa gyakorlati alkalmazásáról, beleértve a gazdasági helyzet függvényében szükségessé váló g yors beavatkozást. Ilyen lépést kívánhat például a hazai piacon tapasztalható súlyos áruhiány vagy egy születő iparág importversennyel szembeni védelmének átmeneti erősítése. Természetesen az Országgyűlésnek kell megfontolnia, hogy célszerűnek tartjae a k érdéses miniszterek ilyen együttes hatáskörének fönntartását. Ha netán ezt - amit egyébként a kormány javasol - nem tartaná az Országgyűlés célszerűnek, hanem magasabb szintre emelné ezt a hatáskört, akár csak a kormány szintjére, akkor azzal tisztában kel l lenni, hogy ez átmeneti áruhiányok esetén kellő gyorsaságú beavatkozást nem tesz lehetővé. (18.10) Miniszteri rendeletek kiadása is egykét hetes előkészítést mindenképpen igényel, kormányrendelet kiadása ennél hosszabb időt igényel. A kormány semmiképpe n sem javasolná azt, hogy ez a változat kerüljön esetleg bevezetésre. Tehát azt javasolja a kormány, ami le van írva. Az Országgyűlésnek kell megfontolnia, hogy ezt így tartjae helyesnek. Ismétlem: a kormány javaslata az ipari és kereskedelmi, illetve a p énzügyminiszter együttes hatásköre. A törvényjavaslat 24. §a a fentiek szellemében és azokra való tekintettel javasolja az államháztartásról szóló törvény vonatkozó szakaszainak módosítását. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni. A törvényjavaslat végén ot t található a végrehajtási rendelet tervezete. Az Országgyűlés gyakran szokta igényelni, és joggal szokta igényelni, hogy törvényjavaslatoknál a végrehajtási rendelet tervezetét ismerhesse, hogy lássa az általa elhatározandó végrehajtás módozatait és körül ményeit. Ezt az igényt ez a benyújtott törvényjavaslat ilyen értelemben kielégíti.
