Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
59 Azokkal értek egyet, akik a törvény szükségességénél azt az indokolást is elmondják, h ogy rendkívül fontos, hogy a jogkövető tulajdonos, a jogkövető állampolgár, az egyesületek nagyobb lehetőséget kapjanak arra, és ne csak az államban lássuk biztosítva a védett természeti területek védettségi szintje helyreállításának a garanciáját, hanem a zokban az állampolgárokban is, akik ezért tenni akarnak. Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy az Európa Unió normarendszerében ezek az egyes országok szabályozásában is tételesen megjelennek, és akár Hollandiára, akár Ausztriára való hivatkozással g aranciákat látok abban is, hogy ne csak a kisajátítás legyen az egyetlen lehetőség. Már hallom a hangokat, hogy a törvény - az előttem szóló képviselőtársam erről beszélt - lehetővé teszi, hogy nemcsak kisajátítás útján. Még akkor is, ha más hozzászóló arr ól beszélt, hogy ezek a kisajátítás mellőzésével lehetséges esetek nagyon leszűkülnek. S itt nem miniszter úr személyére vagy a miniszter urak személyére gondolok, hogy ezzel kapcsolatban a Fidesz Magyar Polgári Pártnak kifogása van. De a miniszternek rend eletben való szabályozásánál szerintem lényeges korlátozásokat kell alkalmazni majd, és törvényben kell rögzíteni azokat az eseteket, amikor a kisajátítás mellőzhető, s nagyobb teret kell adni. Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy az indokolás helyességéné l elmondjam én is: az alkotmányosság igényeinek ez a javaslat megfelel. Nem felel meg viszont a helyrehozhatatlan természeti károk megelőzése érdekében követelt eredeti védelmi szint helyreállításának; továbbá - összhangban áll bizonyos mértékig, bár ez er ős módosító indítványokkal korrigálandó - hatályos jogszabályoknak. Véleményem szerint itt is sürgető a természet védelméről szóló törvénynek a mielőbbi megalkotása. Nem tartom áttekinthetőnek a törvényt. Nem ellentmondásmentes. A jogalkalmazók széles kör e számára nem érthető és nem követhető. Ugyanakkor - és ezt szeretném még egyszer nyomatékkal mondani - a természetvédelem differenciált igényeinek kielégítésére szintén nagyon sok módosító indítvány szükséges ahhoz, hogy különbséget lehessen tenni azokban az esetekben, amikor nemcsak az állam, a költségvetésében jelentős mértékben korlátozott állam adhat megoldást a védett természeti területek védettségi szintjének javítására. Megítélésem szerint az indokolásban is van ellentmondás, jogos ellentmondás. Ez a javaslat ugyanis kizárólag a természetvédelem alkotmányosságán esett csorba helyreállítását célozza. A mi igényünk, a mi javaslatunk pedig az, hogy vállalkozzon már ez a törvény is a fejlettebb védelmi szabályozás kívánatos módjára és technikájára és nyú jtson előremutató példát. Ezt - úgy gondolom - a részletes indokolás korrektül, a saját maga szempontjából elismeri, hogy ez a javaslat csak az alkotmányosságon esett csorba kiküszöbölésére szolgál. Úgy gondolom, a Magyar Köztársaság parlamentje, a környez etvédelmi és területfejlesztési bizottság, a mezőgazdasági bizottság és az alkotmányügyi bizottság ennél sokkal többre képes. Ezért majd végezetül az a javaslatom a tisztelt elnök úrnak, hogy az általános vitát függessze fel, ne zá rja le, ezt a törvénytervezetet adja vissza a bizottságoknak megvitatásra, s mind az általános vita folytatására, mind a részletes vita továbbfolytatására csak akkor kerüljön sor, amikor a két, alapvetően ebben érdekelt és alkotmányossági szempontból megha tározó bizottság véleménye közeledik egymáshoz. Ezen bizottsági együttes munkában - úgy hallottam - mindegyik párt képviselője, vezérszónoka kifejezte azon szándékát, hogy részt kíván venni, jobbító szándékkal egy olyan törvénytervezetet kíván a parlament elé terjeszteni, amely mindenfajta értéknek, érdeknek megfelel és nem csak az alkotmányosság szabályozásának. El kell mondjam azt is, Glattfelder Béla képviselőtársam korábban is tett arra javaslatot, amelyben nemcsak a kisajátításban való gondolkodást jel ezte és annak ütemezettségét kifogásolta, hanem lehetőséget lát egy olyan testületnek, egy ügynökségnek a létrehozására is, amely azoktól a
