Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
53 Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót Bog árdi Zoltán képviselő úrnak. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnézést, elnök úr, de egy mondatot mindenképpen mondanom kell államtitkár asszony szavaira. Azt hiszem, elég világosan fogalmaztam: nem az nincs eldöntve, hogy most jogilag hogyan kezeljük, hanem milyen c élt szolgál maga az előterjesztés. Ha az Alkotmánybíróság előírásainak akar megfelelni, akkor erre a törvényre ilyen formában nincsen szükség, ha nem annak, akkor pedig kevés. Csupán erről van szó és semmi többről. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Kös zönöm. Megadom a szót Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából, őt Hasznos Miklós képviselő úr fogja követni. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A z itt tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatosan képviselőtársaim kevesen ugyan, de elég részletesen kifejtették álláspontjukat. Amikor ezt a törvényjavaslatot elolvastam, kétféle következtetést vontam le belőle. Egyrészt hogy szűkszavú a törvényjavaslat. S zűkszavúsága ellenére lehet azonban egy törvény hatékony, lehet jó, különösen, ha ennek az emberre és a környezetre való hatását tekintem. (19.30) A másik megállapításom az volt, hogy egy olyan területet, a természet védelmét érinti, amely az emberrel is k apcsolatos, ezért valóban szükséges e törvény megtárgyalása. Az irodaház folyosóján olvastam egyik hirdetőtáblán: "Ha a természet elpusztul, vele pusztulunk magunk is". Teljes mértékben egyetértek ezzel, legalábbis ezzel a megállapítással. Ha a törvény tar talmát tekintem, akkor a Független Kisgazdapárt álláspontját az alábbiak szerint rögzíteném igen röviden. A törvényjavaslat létrejöttének nyilvánvaló oka volt az Alkotmánybíróság által meghatározott kérdés. Ahogy az Alkotmánybíróság fogalmazott, az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nyilvánvalóan nem csökkentheti. Ezzel egyet lehet érteni, azonban nem tudom, hogy az Alkotmánybíróság ezt a szintet honnan állapította meg, vane egyáltalán a kormánynak olyan nyilvántartása, amely ezt a szintet meghatározza. Az alkotmánybírósági határozattal kapcsolatosan még aggályt látok abban is, hogy visszamenőleges hatállyal hozta meg határozatát. Ingatlantulajdonról, művelhető földterületekről, tanyákról lévén szó, nyilván jóhiszeműen sértett jog okat is fog sérteni ez a bizonyos rendelkezés, vagy törvényjavaslat, amennyiben hatályossá válhat. A törvény célját tekintve egyértelmű, hiszen az indoklásból is kitűnik, hogy az alkotmánybírósági határozatban foglalt ellentmondásokat küszöbölje ki és állí tsa vissza azt a természetvédelmi szintet, amely korábban is létezett. A törvény céljával kapcsolatosan még megfogalmazódott, hogy a csorbát ki kell köszörülni. Álláspontom szerint ez a csorba nem biztos, hogy kiküszöbölődik a jelenlegi előterjesztés melle tt. A törvény a hatállyal kapcsolatosan elég széles körűen fogalmaz: a védett és fokozatosan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre terjedne ki. Álláspontom szerint ez egy igen széles skálát ölel fel a magyar földből, gondolom, ebbe beletartozhat a külterületen lévő valamennyi föld. Ez a tág megfogalmazás, úgy hiszem, szűkíthető lett volna. A rendelkezés egy későbbi szakaszában utal arra, hogy a fokozott védettség alatt álló növény, állatfaj, élőhelyül szolgáló kert is kikerülhet e z árlat alól, tehát itt lényegében egy mellőzhetőséget állapít meg a törvény. Úgy hiszem, hogy a kertek tekintetében nem szükséges, vagy legalábbis nem
