Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
54 kellene kiterjeszteni a törvény hatályát, mert a kertek általában a földnyilvántartás adatai szerint belte rületen vannak, vagy a külterületen a tanyákon. Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslatban különös tekintettel nem szükségeltetik. A törvényjavaslat további rendelkezésében gondot és aggályt látok ott, hogy a magántulajdonba nem került földek tekintetében a további földalapba való földterület kijelölése megszűnik. Tovább szigorítja ezt a javaslat és azt mondja, hogy ha a kijelölés folyamatban van, most már figyelmen kívül kell hagyni a földalap további kijelölésénél. További szigorítást ír elő egy másik rende lkezésében is ez a törvényjavaslat, amikor azt mondja, hogy nem is köteles földalapot védelem alatt álló terület tekintetében kijelölni. Álláspontom szerint ezek a rendelkezések a kárpótlási törvénnyel s a földalapokat szabályozó egyéb rendelkezésekkel sze mben ellentmondást takarnak. Úgy hiszem, meg kellett volna állapítani a védettségi szinteket. Nem ismerem, hogy e jogi szabályozás mennyire áll összhangban az európai normákkal. Ki, milyen mértékben határozza meg a természetvédelem szintjét és ki, mikor mo ndja meg, hogy ezt a természeti szintet már nem kell tartani, vagy kikerülhet a természetvédelem hatálya alól. A későbbiek során e törvényjavaslat a korlátozások mellett úgynevezett kisajátítási mellőzhetőséget is előír a földterület fekvése szerint illeté kes természetvédelmi, illetve nemzeti park igazgatósága általi hatáskörbe utalva. Ha figyelembe veszem a korlátozások mértékét, tudnom kellene, hogy milyen a korlátozás foka, annak milyensége, ne csak az tudja, aki elrendeli e korlátozásokat. A magántulajd onban lévő földek, vagy a még magántulajdonban nem lévő földek tekintetében a kisajátításokra vonatkozóan vannak további rendelkezések. Megítélésem szerint az ötéves, illetve tízéves intervallum olyan hosszú idő, hogy a kisajátításig nyilvánvalóan korlátoz ások lesznek elrendelve, és erre az időtartamra a tulajdonos a művelési ágat már nem változtathatja meg, talán tanyát sem építhet, vagy újíthat fel, bár hogy mennyire tud felújítani e természetvédelmi területen belül, nem tudom, ezt a törvényjavaslat nem f oglalja magában. Az eddigi tapasztalat szerint a gyakorlatban elég sok gond jelentkezett a természetvédelmi területeken a tanyák felújítása, bővítése esetén. Művelési ágváltozás nyilvánvalóan szóba sem jöhet ezeken a bizonyos területeken. Lényegében e törv ényjavaslat álláspontom szerint az ingatlanok tulajdonba kerülésének szűkítését is szolgálja. Úgy ítélem meg, hogy amikor a földalapokból természetvédelmi területekbe átkerülő területek helyett nem lehet új földalapot kijelölni, lényegében magát a kárpótlá st is gátolja. Úgy hiszem, meg kellene vizsgálni e törvényjavaslat más alapjogágakhoz való viszonyát. Gondot látok a kisajátításnál is. Vajon a kisajátítási eljárásban mihez fognak viszonyítani? Tudniillik egy kisajátítási törvény alapján általá ban a tíz év forgalmi viszonyait tekintik mindig adottnak a szakértők. Ha most figyelembe veszem a külterületi földeket, azok általában forgalmi érték szerint kerülnek eladásra aranykoronánként 10002000, vagy több ezer forintért. Gondot látok a kisajátítá s esetén azoknak a földterületeknek a kártalanításánál, ahol több tulajdonos van, tehát egy közös tulajdonú tábla esetén kerül sor kártalanításra. Eltérő területek, kisebbnagyobb aranykoronaértékű területek kerülnek kisajátításra. Amíg az egyik tulajdono s csereterületet igényelne, addig a másik tulajdonos készpénzt venne fel, ezért nyilvánvalóan hosszabbrövidebb, de elég sok bírósági vitával lehetne és kell is számolni. További aggályom még azzal kapcsolatos, amikor a földalapokba ki nem jelölt területek esetéről rendelkezik a törvény. Hol van ez a föld? Tudomásom szerint ugyanis a külterületi földeket földalapokba kellett sorolni. A korlátozásokkal kapcsolatosan is aggályom van, tudniillik a korlátozást az a hatóság vagy hivatal rendeli el, amelynek érde kében áll e korlátozás bevezetése. (19.40) Nyilvánvalóan a korlátozás mértékénél jelentkező kártalanítási összeget is ugyanaz a hatóság fogja megállapítani. Álláspontom szerint ez egy jogsértő rendelkezés e törvényjavaslatban.
