Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3938 leszavazták azt a tavaly benyújtott javaslatomat, hogy legalább a politikai üldözöttek életjáradékra válthassák a semmit nem érő kárpótlási jegyeiket. Hát így akarja ez a kormányzat végrehajtani a kárpótlási törvényeket , hogy a politikai üldözötteket elismeri, kitünteti, de ha adni kell valamit, akkor nem ad nekik, hanem többszörösen elveszi. A belügyminiszter úr - visszatérve tehát - nem érezte magát felelősnek azért, hogy a kormányban, miután hozzá tartozik ez a terüle t, eleget tegyen a kötelezettségének és az apparátusával kidolgoztassa azt a törvényjavaslatot, amely kellő időben történő beterjesztés esetén módot és lehetőséget adott volna az Országgyűlésnek, hogy határidőben elfogadja a törvényt. Az megint egy más kér dés - és ez azért minősíti a kormánytöbbség kormányzati felelősségét , hogy demokratikus jogállamban ilyenkor lemond a belügyminiszter. Lemond, ha határidőt mulasztanak, és ez egyértelműen az ő hibájára vezethető vissza. A nyugati államok közül valahol vo lt egy vasúti baleset, lemondott a közlekedési miniszter... (Zaj, moraj a kormánypártok soraiban.) .., mert ezzel érzékeltetni akarta, hogy a felelőssége politikai értelemben megáll. Nem biztos, hogy elfogadja a miniszterelnök, de kifinomult demokráciákban ez egy jelzésértékű dolog, hogy valóban van felelősség, és nem a miniszterelnök kegyelméből áll valaki egy tárca élén, hanem a tárca vezetése azt jelenti, hogy annak a tárcának a működéséért a felelősség politikailag a legmagasabb szinten áll meg. Miután e z az Országgyűlés az ellenőrzést, a kontrollt messzemenőkig nem gyakorolja, ezért sajnos, számos ilyen mulasztás bekövetkezik, ami a demokráciát gyengíti - hozzá kell tennem, tisztelt képviselőtársaim , mert az a fajta miniszterilemondásfelajánlás, amit a pénzügyminiszter tett, messze nem ebbe a körbe tartozik. Tehát az Országgyűlés, a többségi pártok képviselői, az ellenzéki pártok képviselői vártak arra, hogy beterjessze a kormány a törvényjavaslatot. Ez nem történt meg. Még a határidő lejárta után is v árt Balsai képviselőtársam, hátha - akkor sem történt meg. Ezt követően idekerült az Országgyűlés elé egy kodifikációs szempontból elfogadható - nem úgy mint számos kormányjavaslat - törvényjavaslat, amely a dolgok egy részét megpróbálja rendezni. Nagyon s ajnálom, hogy nincs itt Toller képviselőtársam és így nem tud arra válaszolni, hogy az Alkotmánybíróság határozatának melyik része mondja azt, hogy az alkotmányossági problémákat felvető jogviszonyokat egy törvényben kell szabályozni. Nincs ilyen, tisztelt képviselőtársaim, úgyhogy nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy azért alkalmatlan általános vitára ez a törvényjavaslat, mert nem az egész kérdéskört rendezi. Egy részét, ami egy ellenzéki képviselő mozgásteréből, szakmai tudásából fakad, azt megprób álja rendezni, és az átvilágítók körének szűkítésével, illetőleg bővítésével, eljárási szabályok beiktatásával talál egyfajta megoldást az egyik alkotmányossági problémakörre; ez vitathatatlan. Ezek után azt mondani, hogy ez az általános vitára alkalmatlan , azt jelenti, hogy ebben a Házban ismételten politikai vaksággal vannak egyesek megverve, és dacból, visszautasításszerűen ellenzéki képviselői javaslatokat nem hajlandók befogadni. Ez azért rossz dolog, mert elmondta a korábban is ellenzéki képviselőtárs am, hogy a korábbi Országgyűlésnek sem volt éppen nagy hajlandósága befogadni az ellenzéki javaslatokat. Ha ez lesz majd a hagyomány a Magyar Országgyűlésben, ez nagyon rossz hagyomány lesz. Azért meg lehetne törni bizonyos dolgokat, tisztelt képviselőtárs aim, és szakmailag kellene vitatkozni ellenzéki képviselői törvényjavaslatok felett, nem pedig sok esetben már a tárgysorozatbavételt megtagadni, másrészt pedig utána arról dönteni, hogy általános vitára eleve alkalmatlan. Akkor kár volt tárgysorozatba ve nni, őszintén megmondom önöknek. Tehát itt állunk ezzel a törvényjavaslattal, amely az alkotmányossági gondok egy részét megpróbálja rendezni. Nem kívánnék most a kormány javaslatával foglalkozni, de azé rt hadd utaljak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy az létre akar hozni egy újabb intézményt. Ne higgyék el, de ha elolvassák, akkor majd meglátják, hogy igazam van, ennek az intézménynek a vezetője államtitkári rangban lesz, ennek az intézménynek a hely ettese helyettes államtitkári rangban lesz, sőt még azt is
