Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3939 tartalmazza a kormány javaslata, hogy az elnök és az elnökhelyettes a munkaidejét és a pihenőidejét saját maga osztja be. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyet, azért biztos, egy ellenzéki képviselő nem fog beterjeszteni. A Miniszterelnöki Hivatalnál már idáig is 21 államtitkár van, nézzük meg, hogy a korábbi kormányzatnál hány volt, most újból növelni az államtitkárok számát - és eszembe jut a rádióval és a televízióval kapcsolatos törvény, ahol ismét 5678 vagy 10 államtitkári rangú személyt akarnak az adófizetők pénzéből eltartani , ez azért valóban nem ellenzéki javaslat, ezt az ellenzék nem vállalhatja fel. Amit az ellenzék akar, az az, hogy az átvilágítás folytatódjék, és még ezen parlamenti cikl us alatt végre derüljön fény bizonyos dolgokra. Tudniillik élesen ketté kell vágni az átvilágítást és az információs önrendelkezési jog szabályozását. A kettő részben összefügg, de nincs olyan szoros tartalmi összefüggés, ami mindenáron az egy törvényben v aló szabályozást indokolná. Ezt majd a kormány által benyújtott törvényjavaslat általános vitájában el fogom mondani, de most erre nincs szükség, mert Balsai képviselőtársam javaslata nem erről szól. Az átvilágítandók körének meghatározása olyan értelemben önkényes, ahogy elmondta Kövér képviselőtársam, de olyan értelemben, ami miatt negatívan értékelte ezt Toller képviselőtársam, messze nem helytálló. Itt megvan az a gondolati, logikai összefüggésrend, amelynek alapján az erkölcsileg méltatlan személyek ki szűrése a politikai közéletből megpróbálható. Megpróbálható azért, mert a szankciók miatt ez nem vezethet mindenáron eredményre. Összevetvén a kormány által benyújtott javaslattal, azért az ember elgondolkodik, hogy miért akarja ilyen kevésre szűkíteni a kormány az átvilágítandók körét. Valóban annyi ügynök lehet a két javaslat közötti átvilágítási körben, akikre ha fény derül, az mélyen meg fogja ingatni a kormányzatba vetett bizalmat, az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat? Arra nem tetszenek gondolni, képviselőtársaim, hogy éppen fordítva van. Mindaddig, amíg tiszta képet nem kap az ország közvéleménye, hogy a legfontosabb közjogi méltóságok, a közhatalmat gyakorló, legfontosabb pozíciót betöltő személyek esetében igen vagy nem a kérdés, addig kétséges a bizalom a közhatalom gyakorlása iránt. (Dr. Kávássy Sándor: Így van!) A '90ben megválasztott Országgyűlésnek éppen az volt az egyik feladata, hogy megtisztítsa a magyar közéletet bizonyos személyektől és helyreállítsa azt a demokráciában elfogadott ért ékítéletet, hogy olyan személyek gyakorolják a közhatalmat, az igazságszolgáltatást, a végrehajtást a legmagasabb szinteken, akikkel szemben még a gyanú sem merül fel. Nemhogy velük szemben tényként megállapítható lenne, hogy elnyomó szervezetek tagjaként vagy pedig ügynökként adatokat szolgáltattak más állampolgárokról, és ezáltal más állampolgárok súlyos megbüntetéséhez, akár életének kioltásához is hozzájárultak. (Dr. Kávássy Sándor: Így van!) (13.20) Tudniillik, tisztelt képviselőtársaim, azért ebben a vitában soha egy szó nem hangzik el arról, hogy azok az ügynökök, akiket ki akarunk szűrni, azok nem ártatlan tevékenységet végeztek. Hát messze nem gyermekes csínytevés volt jelentéseket írni, információkat szerezni; mert ezek alapján eljárások indultak, ezek alapján büntetőeljárások indultak, szabadságvesztéssel, végrehajtandó szabadságvesztéssel, sőt, akár még halálbüntetést is kiszabott a bíróság. (Dr. Kávássy Sándor: Így van!) Természetes, arra nincs mód és lehetőség, hogy minden egyes ügynök esetében megvizsgálják, hogy az ő jelentésének milyen hatása volt. De kénytelen a jogalkotó egy kört megvonni és azt mondani, hogy ebben a körben, ilyen személy, aki tehetett ilyet, vagy akinek a jelentése nyomán ilyen eredmény bekövetkezhetett, ne legyen jelen. A rról tudja az ország közvéleménye, hogy korábban milyen tevékenységet végzett. A kör meghatározása - hangsúlyozom még egyszer, képviselőtársaim - nem önkényes, hanem egy logikai gondolati kört követ.
