Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3936 néhány év, a hetvenes vagy a nyolcvanas évek eseményeire kell gondolnunk, hanem nekünk 1945től kezdve kell ezt a történelmet vizsgálnunk. (13.00) (A jegyzői széket Sasvári Szilárd foglalja el.) Hozzá kell tenni, iga za van Kövér képviselőtársamnak, valóban nagyon sokak által kifogásolván, igen szűk körben. A jogállamiságnak nagyon kesztyűs kezével simogatjuk meg ezeknek az embereknek a fejét, hogy ejnye, nem jót tettetek akkor, amikor részt vettetek egy olyan hatalom szolgálatában, amely hatalom, bár az alkotmány szerint a dolgozó népet szolgálta, jól tudjuk mindannyian, hogy messze nem a dolgozó népet, hanem egy szűk, kiváltságos réteget szolgált. Abban is igaza van Kövér képviselőtársamnak, hogy soha nem került szóba a valódi felelősségre vonása azoknak a személyeknek - és ez alkotmányossági kérdés e tekintetben , akik a haszonélvezői voltak adott esetben azon emberek tevékenységének, akikről most vagy korábban elítélően nyilatkozott ez a jogalkotás. Hisz valójában n em ítéljük el azokat és jogi eszközökkel nem lépünk fel azokkal szemben, akik az elkobzott villákba beültek, akik különféle impexek vezetőiként kikerültek külországokba és a magyar nép számára rettenetesen hátrányos jogügyleteket kötöttek, igaz, hogy ez a saját bankszámlájukat növelte. Mi most azokkal szemben próbálunk fellépni, akiknek a tevékenysége valamilyen módon megfogható, és akikkel szemben a korábbi Országgyűlés és ez az Országgyűlés is - minden bizalmam megvan - ki akarja mondani, hogy bizonyos fu nkciókat ne töltsenek be. (Bauer Tamás közbevetésére:) Kimondja, tisztelt képviselőtársam, azzal a fogyatékossággal, amit korábban említettem, hogy eleve nem tilt, eleve nem azt mondja, hogy nem lehet, hanem bízik a demokratikus közvélemény megszégyenítő e rejében. Lehet, hogy alaptalanul bízik - hozzá kell tennem , mert akkor a jelenlegi Országgyűlésben eleve nem lennének olyan képviselők, akikre ez a törvény kiterjed. Bízik abban, hogy ha ezt nyilvánosságra hozzák, akkor a közvélemény megbélyegzi és elíté li ezeket az embereket. A tekintetben képviselőtársamnak igaza van, hogy a '94es választások nem bizonyították azt, hogy a mai magyar közvélemény számára az elmúlt népelnyomó rendszerekben való aktív, tevőleges, magas beosztású részvétel negatív lenne. Te hát ilyen szempontból ez csak feltevés, hogy adott esetben a közvélemény megbélyegzi azokat a személyeket, akik az úgynevezett ügynöktörvény hatálya alá esnek. Az általános vita keretében azzal kell foglalkoznunk, hogy e törvényjavaslatban beterjesztett sz abályozás szükségese, időszerűe, megfelele az alkotmánynak, beilleszthetőe a magyar jogrendszerbe. Ebben a körben, őszintén megmondom képviselőtársaimnak, mély megdöbbenéssel hallgattam az alkotmányügyi bizottság többségi véleményének előadását Toller képviselőtársamtól. Azt mondta - anélkül persze, hogy hivatkozott volna megfelelő jogszabályhelyekre , hogy ez a törvényjavaslat nincs összhangban alkotmányos alapelvekkel, nincs összhangban az Alkotmánybíróság határozatával és egyébként is eltér az erede ti törvényjavaslat szellemétől. Szellemes mondás - hogy ezt mondjam - erre hivatkozni, csak ha nincs mögötte tartalom, akkor körülbelül annak a védői érvelésnek az Országgyűlésben történő megnyilvánulása, amikor a védő azt mondja, hogy: kérem a védencem fe lmentését, mert nem ő követte el, pedig 25 tanú bizonyítja, hogy ő követte el a cselekményt. Ennyire hihető az alkotmányügyi bizottság többségi véleménye, hogy általános vitára alkalmatlan ez a törvényjavaslat. Tudniillik az eredeti törvény szellemének a t örvénymódosítások általában nem igen szoktak megfelelni. Hisz ha valami ok miatt szükség van módosítani egy jogszabályt, akkor már nehéz az eredeti törvény szellemét követni, mert ha azt követném, akkor nem módosítanám. De itt szükség van, mert az Alkotmán ybíróság bizonyos tekintetben kimondta, hogy az eredeti szabályok nem felelnek meg az alkotmányossági kritériumoknak. Hozzá kell tennem, miután ez az Országgyűlés már annyiszor elkövette az alkotmánysértést, talán nem ildomos minduntalan arra hivatkozni, h ogy korábban elkövettek alkotmánysértéseket és utána mélyen hallgatni arról, hogy ez az Országgyűlés
