Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségének előadója:
3916 Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, még egyszer mondom, bizonyára az egy időben, vagy majdnem egy időben, egy kicsit később beterjesztett kormányjavaslathoz képest a kormánypárti oldalak részéről feltehetőleg nem fog annyi támogatást kapni, amennyi az elfogadásához szükséges . Én azt hiszem, hogy erre én egy fogadást nyugodtan köthetnék. Mégis, a bólogató arcokból arra gondolok, hogy ezt még csak elviselik itt a kormánypárti képviselők, hogy véletlenül egy ellenzéki képviselő is sikeresen eljutott addig a pontig, hogy expozét mondhat egy törvényjavaslatról, sőt még sürgősséget is biztosítottak. Közben rájöttek, hogy rosszul döntöttek, mert igyekeztek, mondom, ezt a mai felszólalást is ellehetetleníteni. Mégis eredményes lett, és lesz már most is, hiszen a kormány legalább össze szedte magát, és egy, számunkra nem megfelelő, de mégiscsak a témával foglalkozó törvényjavaslatot sürgősséggel, mint ahogy tegnap ezt eldöntötték, meg kíván tárgyaltatni. Amennyiben az itt elmondottak nem ölthetnek törvényi formát, önálló törvényi formát, biztosíthatom önöket arról, hogy annak a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán természetesen módosításként lesz alkalmuk még egyszer ezeket és számos további érvet meghallgatni a nézeteimmel kapcsolatban. Eddigi figyelmüket pedig megköszönöm. (Szórványo s taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőit, hogy kíváne közülük valaki felszólalni? Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén kisebbségi véleményt is megfogalmazott. Először megadom a szót dr. Toller Lászlónak, a bizottság többségi véleménye előadójának. DR. TOLLER LÁSZLÓ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségének előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amilyen rövid idő alatt intéződö tt el az eredeti törvényjavaslat megtárgyalása és elfogadása 1994 tavaszán, olyan hosszú ideig tart ennek az ügynek a folytatása a Magyar Országgyűlés plénuma előtt, e Ház falai között. Az alkotmányügyi bizottság nem először szembesül ezzel a törvényjavasl attal. Igaz, hogy az átvilágító bírák ügyének indult határozati javaslat kapcsán, de felmerült a törvény egész alkalmazhatóságának a problémája, és ezt alátámasztotta az Alkotmánybíróság azon határozata, amelyben az eredeti törvény több rendelkezését megse mmisítette. Ugyanakkor ugyanezen alkotmánybírósági határozat irányt mutatott az alkotmánysértés orvoslására, és való igaz, hogy a tisztelt előterjesztő, Balsai István képviselő úr olyan törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amely az alkotmánysértés orvo slására irányul. Ezért történt az, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatta első körben tárgysorozatbavételét, második körben a sürgős tárgyalását. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülésén állást foglalt a törvényjavaslat alkalmasságát ille tően, és megállapította, hogy tiszteljük az előterjesztő szándékát, ugyanakkor az általa előterjesztett törvényjavaslat több olyan pontot tartalmaz, amely részben nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatainak, részben túlterjeszkedik azon, részben szűkí tő módon értelmezi, ugyanakkor az átvilágító bírák státusát olyan módon kívánja megváltoztatni, amely az eredeti törvény tartalmától, szellemiségétől és a bíráknak szánt státustól messze eltér. (11.20) Az alkotmányügyi bizottság kifejezetten azért tartotta alkalmatlannak részletes vitára a képviselő úr által benyújtott törvényjavaslatot, mert az, hogy az átvilágító bírákból álló testület bírói státust kapjon, az Országgyűlés által megválasztott bírákként járjon el kontradiktórius eljárás nélkül és olyan bír ósági funkciót vagy a képviselő úr által előterjesztett törvényjavaslat szerinti valamiféle igazságszolgáltatási szerv státust kapjon, amelyek túlmutatnak az eredeti törvény szándékán, nem helyeselhető, közjogilag értelmezhetetlen, alkotmányjogilag pedig p roblémákat vet fel. Tudniillik a képviselő úr javaslata szerint az Országgyűlés által választott bírákról lenne szó, akik igazságszolgáltatási feladatokat látnának el, részben bírói feladatkört, részben közjogi státust kapnának. Ez alkotmányosan meglehetős en nehezen értelmezhető.
