Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségének előadója:
3917 Sajátosnak minősíthető a törvényjavaslatban az a szemlélet is, amelynek alapján az átvilágítandó személyek körét meghatározza. Sajátos a szemlélet azért, mert elég önkényesnek tűnik a képviselő úr által előterjesztett törvényjavasl atban a kiválasztás. Bár itt a plenáris ülésen elég széles körben magyarázta, hogy kiket, miért kell a törvény hatálya alá vonni, végül is az okfejtés nem konzekvens, és elég esetleges a kijelöltek köre. Mindezekre figyelemmel az alkotmányügyi bizottság 9 igen, 12 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a törvényjavaslat általános vitáját nem támogatja, illetve nem fogja támogatni a részletes vitára bocsátást sem, és ennek megfelelően a Házszabály rendelkezéseit kívánja figyelembe venni. A házbizottság eljárása kapcsán egy dolgot meg kell említenem. Azt, hogy álláspontunk szerint az alkotmányügyi bizottságnak kellett volna kiadni azt a Házszabályértelmezési feladatot, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat és a képviselő úr törvé nyjavaslatának párhuzamos megjelenése a napirendek között nem vete fel Házszabályértelmezési problémát. Így az alkotmányügyi bizottság kérni fogja, hogy a későbbiekben ennek értelmezését a Ház végezze el. Összességében tehát nem támogatjuk a törvényjavas latot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelettel arra kérem önöket, hogy ezt az ügyrendi vitát a mostani ülésen nem érdemes tárgyalni. Két versengő szabálya volt a Házszabálynak. Mindkét szabály é rvényes, ezt értelmezéssel is meglehetősen nehéz feloldani, ezért a házbizottság állásfoglalása szerint az ügy tárgyalását meg kellett kezdeni. Ezért kérem, hogy ebben a témakörben ne folytassunk vitát. A későbbiekre vonatkozóan az alkotmányügyi bizottság kialakíthatja az álláspontját, de az erre az ügyre nézve nem vonatkozik. Megadom a szót dr. Szabad György képviselő úrnak, aki az alkotmányügyi bizottság kisebbségének álláspontját ismerteti. DR. SZABAD GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebb ségének előadója : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Amint arról már szó volt, az alkotmányügyi bizottság vitájában, majd az általános vitára való bocsátás kérdésében a szavazás során 9 ellenzéki képviselő támogatást biztosított az előterjesztés álta lános vitára bocsátásának. Jelezni szeretném, hogy ez a kilences szám az alkotmányügyi bizottság valamennyi ellenzéki képviselőjének számával azonos. A Balsai István előterjesztésében felmerülő kérdések sokaságából három olyan mozzanatot szeretnék kiemelni , amiről úgy gondolom, hogy a kisebbségi vélemény kialakításában meghatározó szerephez jutott. Az első - erről nagyon röviden szólhatok, hiszen Toller László is elismerően említette - az a körülmény, hogy az alkotmányügyi bizottságnak egy olyan döntése áll fenn, amely mulasztásos alkotmánysértésnek minősítette, hogy az Országgyűlés e téren még jogszabályt nem kezdett tárgyalni és nem alkotott meg, tehát Balsai István kezdeményezése e téren feltétlenül egybevág az Alkotmánybíróság előbb említett határozatáva l. A második, amit szeretnék megemlíteni, az a mozzanat, amellyel az előterjesztő a fennálló törvény 2. §át érinti, vagyis az, amely az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek körét kívánja megállapítani. Az újramegállapítás során az előterjesztő egyf elől bővíteni, másfelől szűkíteni kívánja az eredeti kört. Felmerül és most, a többségi vélemény előterjesztésekor is felmerült, hogy vajon vane az Alkotmánybíróság által megkívánt konzekvens elem ebben az előterjesztésben, vane az előterjesztésben az Al kotmánybíróság kívánalmának megfelelően egységes mérce alkalmazására irányuló szándék, illetve javaslat. A többségi véleményt most hallottuk. Ha nem is minősítette valamiféle szeszélynek a rendezőelvet, de tartalmilag arra utalt, hogy itt inkonzekvens mego ldással találkozunk. Szeretném idézni tulajdonképpen az indítványozótól azt, hogy az egységes mércét - most idézem - "a társadalom által kizárólag közjogi áttételeken keresztül befolyásolható intézményesült közhatalmi vagy közszolgálati szervezetek kategór iarendszerében" látja megjelenni és tartja megállapíthatónak. Aki áttekinti azt a kört, amely most a javasolt átformálás után a jelenleg
