Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ):
3880 állampolgárokban, mert ha valóban a kárpótlás lezárásával kapcsolatos törvényjavaslatot terjesztett a kormány a Ház elé, akkor nem értem, hogy miért kell kimondani: ha a kárpótlási feladatokat a hivatalok elvégezték, akkor azok meg fognak szűnni. Ez teljesen egyértelmű, hiszen err e a célra hozták létre a hivatalokat. A mezőgazdasági bizottság ülésén fiatal képviselőtársaim közül Glattfelder Béla, ha jól emlékszem, utalt is arra, hogy itt esetleg egy olyan szándék lehet - főleg a tekintetben, hogy más törvényekben foglalt feladatok teljesítése esetén szűnnek meg ezek a hivatalok , hogy a kormány talán mégsem akarja igazából a hivatalokat megszüntetni, hanem más törvényi feladatok ellátásával meg akarja bízni, és akkor a hivatalok megmaradnak. Azért nem osztom ezt az álláspontot, mer t ezeknek a hivataloknak az elnevezése: kárrendezési és kárpótlási hivatal, illetőleg megyei kárrendezési hivatalok. Tehát, ha befejezik a kárpótlási igények elbírálását, ha befejezik az árveréseket, akkor ezek a hivatalok megszűnnek, mint kárrendezési hiv atalok. Lehet, hogy a közigazgatás átszervezése során - sőt üdvös lenne, ha a kormány a szakembergárdát fölhasználná , adott esetben ezek a hivatalok más feladatot kapnának. De akkor már nem kárrendezési hivatalok lesznek, akkor már nem Országos Kárrendez ési és Kárpótlási Hivatal lesz, hanem fog majd találni a kormány egy más elnevezést a számukra. Tehát úgy érzem, ebben a jogszabályhelyben sokkal több a veszély, sokkal több az ugyanazt mondás kényszere és emiatt nagyobb a hátránya, mintha elhagynánk ezt é s rábíznánk a kormányra, amit minden országban rábíznak, hogy kapott egy feladatot a törvényhozástól - ez a kárpótlási törvények végrehajtása , szervezeti szempontból a kormány úgy oldja meg, ahogy neki tetszik. A törvényhozás az alkotmányos keretek közöt t nem szól bele, hogy egy adott végrehajtás operatív szinten hogyan és miként történik. Ő nem azzal foglalkozik, hogy vane ilyen hivatal vagy nincs ilyen hivatal, hanem azt kell nézni a törvényhozásnak - és a parlamenti ellenőrzés e tekintetben valósulhat meg - végrehajtottae a feladatot, jól hajtotta végre vagy sem. Ehhez képest a szervezeti rendszer nem tartozik a törvényhozás feladatkörébe, ezért ilyenfajta felhatalmásokra valójában nincs is szükség. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Salamon László ) : Köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki e vitaponthoz hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel további felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 12. pontjához, mely a t örvényjavaslat 8. §a (1) bekezdésének módosításával a törvényjavaslattól eltérő hatálybalépésre tesz indítványt. (Senki sem jelentkezik.) Felszólalásra senki nem jelentkezett, így a részletes vita e szakaszát lezártnak nyilvánítom. Tisztelt Ház! Az ajánlá s 13., 14., 15., 16. és 17. pontjai a törvényjavaslat 8. §ának módosításával új ponttal, illetőleg bekezdéssel történő kiegészítésével a zárórendelkezések módosítására tartalmaznak javaslatot. Indítványozom az említett ajánláspontok tárgyalásának összekap csolását. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés láthatóan egyhangú szavazással az indítványnak helyt adott. Írásban egy felszólaló lett volna, de nem látom a képviselő urat a teremben. Megkérdezem, kíváne valaki szólni? Solymosi József, a Szabad Demokraták Szövetségétől, megadom a szót. DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az ajánlás 16. számú pontjához szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert ezt a módosító javaslatot Karakas János képviselőtársammal együtt nyújtottuk be. De igazából ez a módosító javaslat összefüggésben van a következő módosító javaslattal, a 17. számúval, melyet Matuska Sándor adott be, és úgy gondolom, hogy majd a későbbiekben Matuska képviselő úr is el fogja mondani a véleményét. Ugyanúgy, mint ahogy Fo dor Sándor, a bizottság előadója említette, a bizottság is egyetértett a téma, a probléma felvetésével, és úgy döntött, hogy átfogalmazza a két módosító javaslatot és az bizottsági véleményként fog megjelenni a
