Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
3881 zárószavazásnál. Egyébként a bizottság csütör tökön fogja a módosított, illetve az átdolgozott javaslatot megtárgyalni. Miről van szó? Arról van szó, hogy a kormány a programjában elfogadta, hogy valamilyen formában megpróbálja lerendezni azt a problémát, amely a szövetkezeti vagyonvesztésekkel kapcso latos. Konkrétan arról van szó, hogy a szövetkezeti átmeneti törvény annak idején nagyon részletesen szabályozta a szövetkezet vagyonának a felosztását, annak módját, és azt is, hogy mi tartozik a szövetkezet vagyonához. Ezzel nem is lett volna gond, mert annak rendjemódja szerint a szövetkezetek átalakulása megtörtént, a szövetkezeti vagyon nevesítése üzletrész formájában úgyszintén megtörtént. A gond abból adódott, hogy nem sokkal ezt követően a kárpótlási törvény úgy határozott, hogy a szövetkezet tagja i üzletrészének egy részét - hogy úgy mondjam - elvette, tehát nagyon komoly sérelem érte a szövetkezet tagjait. Arról van szó, hogy az üzletrészekben az ültetvények értéke, az úgynevezett meliorációs beruházások értéke, az öntözésfejlesztésekkel kapcsolat os értéknövekedés, illetve az utak létrehozásának értéknövekedése szerepelt. (21.30) Volt egy olyan kormányrendelet, a 104/1991. számú kormányrendelet, amely előírta, hogy a meliorációval, az öntözéssel és az utakkal kapcsolatos értéknövekedést a földlicit álások során érvényesíteni lehet az új földtulajdonosokkal szemben, ugyanakkor kihagyta a kormányrendelet az ültetvényeket. Ebből adódtak a gondok, problémák. Nagyon sok példát tudnék mondani, hogy milyen abnormális problémákat vetett fel a kormányrendelet hiányos megjelenése, illetve az, hogy kimaradt belőle az "ültetvény" szó, de mivel este fél 10 van, a példák felsorolásától eltekintek. Csupán szeretném jelezni azt, hogy mennyire fontos kérdésről van szó és a kormány akaratát is mennyire komolyan lehet v enni: 1995. október 12én Horn Gyula miniszterelnök úr egy körlevelet intézett a kormány tagjaihoz, felkérte a földművelésügyi minisztert, a pénzügyminisztert és az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökét, hogy kezdjenek hozzá és keressenek meg oldást a jelzett problémára. Olyan információm van, hogy az első egyeztető tárgyalás 1995. december 7én megtörtént, és gondolom, hogy a későbbiekben még jó néhány fogja ezt követni. Mi csupán szerettük volna ráirányítani a figyelmet e probléma megoldatlan ságára, és segíteni akartunk azzal, hogy a módosító javaslatunkban megfogalmaztuk, hogy ennek a problémának az anyagi fedezetét a központi költségvetésben kell biztosítani. Természetesen mi nem arra gondoltunk, hogy ebben az évben kell ezt a problémát mego ldani, hiszen tudjuk, hogy néhány óra, néhány nap múlva a '96os költségvetés zárószavazására kerül sor. Mi arra gondoltunk, hogy mindenképpen törvényben kellene a kötelezettséget előírni, és legkésőbb az 1997es költségvetés tárgyalásánál lehetne visszaté rni ennek a problémának a megoldására. Természetesen nagyon sok megoldási lehetőség van, s mi egyetlenegy szóval sem mondtuk, hogy csak pénzben lehet ezt a problémát ellentételezni, hiszen nagyon sok más megoldást is lehet találni. A későbbiekben, ha konkr étan vissza lehet térni e kérdés megoldására, akkor talán a megoldási módozatokról is tudnánk bizonyos javaslatokat mondani. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni mindazt, amit nagyon röviden megfogalmaztunk a módosít ó javaslatunkban, és nagyon remélem, hogy a mezőgazdasági bizottság átdolgozott javaslata meg fogja találni a megoldást a problémára. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak. (Dr. Orosz Sándor: Matuska úr előbb kért szót.) Matuska Sándor képviselő úr is jelentkezett, látom, hogy hátranézett képviselő úr... Ha más sorrendet akarnak, annak sincs akadálya. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) :