Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3879 Tudniillik a 6. § is miről szól? Arró l, hogy egy központi közigazgatási szervezet gondoskodik a nála levő iratok védelméről, megőrzéséről. Majd pedig ki akarja mondani, hogy ha megszűnik a központi közigazgatási szervezet, akkor az iratanyag további sorsáért a kormány által kijelölt szervezet a felelős. Elképzelhető, hogy jó szándékú volt a javaslat beterjesztője, és még nyáron dolgozgatott ezen a szövegen. Tudniillik az 1995. június 30ai 56. számú Magyar Közlönyben immár megjelent az 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. Ebben a törvényben, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian - mert elég nagy többséggel szavaztuk meg - elrendeztük, hogy közigazgatási szervezetek a náluk levő iratokkal mit tehetnek, azokkal mit kell tenniük, sőt arr a is van egy külön szabály, hogy ha a közigazgatási szervezet megszűnik, akkor a kormány köteles kijelölni azt a szervezetet, amely gondoskodik az iratanyagról, illetőleg arról, hogy mely iratokat kell aztán a levéltárnak átadni. Bármennyire is osztom az i ndokolásnak azt a részét, hogy egy hatalmas mennyiségű információanyag halmozódott föl az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, ez önmagában nem indok arra, hogy egy törvény nagyon felületesen, a levéltári törvényből néhány feladatot kiemelve leh etővé tegye az eltérő értelmezést. Tudniillik akkor most melyik törvény vonatkozik az iratok védelme szempontjából az OKKHra? Az általános törvény, amely nagyon szigorú, nagyon precíz és nagyon szükséges szabályokat tartalmaz, vagy pedig ez a két bekezdés ből álló paragrafus, amely épp hogy csak néhány dolgot felsorol, de egyébként - véleményem szerint - semmire sem jó, kivéve egyet: hogy el kell hagyni. Arra jó, hogy töltse ezt a törvényt, hogy ne hét vagy öt szakaszból álljon, hanem nyolc szakaszból, de e gyébként jogilag újat a levéltári törvényhez képest nem ad. Ha meg nem ad, akkor az az álláspontom, hogy fölösleges, és kérem a tisztelt Házat, szavazza meg, hogy ez a rész maradjon el. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérde zem, kíváne még valaki e vitaszakaszban felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel további felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 10. pontjához, amely a törvényjavaslat új b ekezdéssel történő kiegészítésével azt javasolja, hogy a kárpótlási jegyek ellenében a kormány megfelelő privatizációs kínálatot biztosítson. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezártnak nyilvánítom . (21.20) Kérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 11. pontjához, mely a törvényjavaslat 7. §ának elhagyására irányul. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ez lesz az utolsó felszólalásom, igen tisztelt képviselőtársaim. A 11. pontban elhagyni javasolt jogszabályi rendelkezés arról szól, hogy ha a megyei kárrendezési hivatalok és az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal teljesítik feladatukat, akkor a kormány által rendeletben meghatározott módon megszűnnek. Tisztelt Ház! Az a kérdés, hogy ha ezt a paragrafust a Ház megszavazza, korlátozni akarjae a magyar kormány hatáskörét vagy sem. Tudniillik az alkotmány szerint a kormánynak joga van bármilyen közigazgatási feladat elvégzésére szervezet et létrehozni, megszüntetni, feladatot átcsoportosítani. Ezt az alkotmány biztosítja a kormánynak. Az I. kárpótlási törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a hivatalt felállítsa, működésére vonatkozó szabályokat megállapítsa. Ennek következtében a kormány v alóban hozott is olyan jogszabályokat, amelyek a hivatal felállításáról rendelkeztek. Az a véleményem, hogy az alkotmány rendelkezéséből, illetőleg a kárpótlási törvény felhatalmazásából a kormány teljes mértékben rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, ho gy ha a hivatal betöltötte a feladatát, akkor megszüntesse. Ismételten kimondani azokat az alapvető közigazgatási jogosítványokat, amelyek a kormányt megilletik, fölösleges. Fölösleges és bizonyos szempontból kételyeket ébreszt az