Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3878 Azo nban szeretnék továbbra is az ellen a szó ellen tiltakozni, hogy meghirdetésre ne kerülhessen sor március 31ét követően. Ugyanis a meghirdetés a közigazgatási szervezetnek egy olyan aktusa, amely az árverésnek az időpontját jelöli ki. Így elképzelhető, ho gy március 31én meghirdetnek egy árverést 1996. december 20ára. Eleget tesznek a törvényi feltételeknek szó szerint, mert meghirdetni nem fognak március 31én követően. Megtartani viszont fognak. A kormánynak az a szándéka, hogy valamikor szabjunk időbel i határt a II. földalap árveréseinek. Ez valóban egy jó szabály. Be kell fejezni a földek árverését egy végső határidővel, mert a II. földalap által érintett mezőgazdasági nagyüzemeket sem lehet hosszú időn keresztül bizonytalanságban tartani, hogy a kijel ölt földjeik elkelnek vagy nem kelnek el. Ekkor viszont nem a meghirdetést kell szabályozni, hanem az árverés megtartását. Még egyszer utalnék rá, hogy akár májusra is ki lehet tűzni egy árverést, ami az új mezőgazdasági év esetében talán már bizonytalansá got okoz, de ha '96 végére fogják kitűzni, amire joga van a közigazgatási szervezetnek, és e tekintetben nem lehet utasítani az elsőfokú hatóságot, hogy egy adott árverést mikor tartson meg, a jogszabály legfeljebb a végső időpontot tudja meghatározni. A " meghirdetés" szó nem jó, nem megfelelő. A 8. ponttal kapcsolatban megint az a kodifikációs aggály merült fel, amelyet a mezőgazdasági bizottság tagjai részben osztottak, hogy erre a szabályra ebben a törvényben megint nincs szükség. A vagyoni sérelmek miat t kapott kárpótlási jegyek életjáradékra váltását az 1992. évi XXXI. törvény szabályozza. Az megmondja, ki mikor, milyen feltételek mellett válthatja be a kárpótlási jegyét életjáradékra. Ott a fő szabály az, hogyha valakinek jogerős határozata van, 90 nap on belül jelentkezhet és életjáradékra válthatja. Tekintettel arra, hogy körülbelül hatszáz darab vagyoni igény elbírálatlan jelenleg, és 1996. december 31ig meghosszabbítjuk az életjáradékra váltás lehetőségét, elméletileg '96. december 31én igazából má r senki nem lesz - vagy csak néhány tíz vagy húsz ember , aki akkor fogja megkapni a jogerős határozatát. Semmifajta indokunk nincs arra, hogy ezeknek az embereknek a 90 napját lecsökkentsük egy hónapra, és 5060 vagy akár 100 ember esetében azt mondjuk, hogy nektek kevesebb időtök van gondolkodni, mint előttetek mondjuk másfél millió embernek. Teljesen érthetetlen, hogy miért kell a XXXI. törvényhez úgy hozzányúlni, hogy akkor nem azt a törvény módosítja a jogalkotó, hanem egy ettől független, különálló t örvényben olyan szabályokat alkot, amelyek egyébként utalás nélkül, de mégis az alaptörvényt módosítják. Ez jogtechnikai szempontból nagyon rossz, mert adott esetben, aki meg akarja tudni a szabályozást, az igazából nem fogja tudni, mert megnézi az alaptör vényt, és ott semmiféle utalás nem lesz arra, hogy egyébként néhány speciális esetben ettől eltérő lesz az igénybejelentési határidő. Azt hiszem, hogy 30 nap és 90 nap között néhány ember esetében a különbség olyan csekély, hogy semmiféle gazdasági, jogpol itikai indok nem teszi lehetővé azt, hogy mi a főszabálytól eltérjünk. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérdezem, kíváne valaki még szólni a részletes vita e szakaszában. (Nincs jelentkező.) Mivel további felsz ólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 9. pontjához, mely a törvényjavaslat 6. §ának elhagyására irányul. Ismét megadom a szót Sepsey képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Én ismét megköszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhányszor már utaltam arra, hogy bár ez a törvényjavaslat a címében azt tartalmazza, hogy a lezárással kíván foglalkozni, de tekintettel arra, hogy egyáltalán nem szól a kárpótlá si jegyek felhasználhatóságáról, ezáltal teljességgel kiüresedett a lezárás kérdésköre. Olyan szabályokat akar az Országgyűléssel elfogadtatni, amelyekre az ég adta világon semmi szükség nincs.
