Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3844 Az előterjesztést T/1644. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/1644/35. és 47. számon kapták kézhez. Megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés elnöke f oglalja el.) SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról és a beterjesztett módosító indítványokról folytatott viták általam legfontosabbnak tartott tapasztalatait sz eretném röviden összegezni. Először is azt mondanám, igazán örömünkre szolgált, hogy a társadalombiztosítási törvénymódosítások közül a nyugdíjemelés rendszerére vonatkozó javaslatunkat, illetve ennek a leglényegesebb részét, azt, hogy az emelést a nettó á tlagkeresetnövekedés előző évi tényadatához kössük, a tisztelt Ház szinte egyöntetűen támogatta. Ugyanakkor az ehhez érkezett módosítványokat, amelyek a nyugdíjemelés legkisebb és legnagyobb összegének a kormány által történő meghatározását kifogásolják, mert az Országgyűlés hatáskörében kívánják tartani, nem tudjuk elfogadni. Szeretnék arra rámutatni, hogy ebben a kérdésben nincs valós mozgástér, mert az emelés legnagyobb összegét az elmúlt években kialakult konszenzus alapján továbbra is a mai szabályok szerint megállapítható új nyugdíjak maximális összegéhez kívánjuk kötni. Ez egyben meghatározza az emelés legkisebb összegét is, mivel a felső korlátból adódó forrást tudjuk a legalacsonyabb nyugdíjszint további emelésére átcsoportosítani. Nincs ebben a ko rmányzati felhatalmazásban - amelyet természetesen az önkormányzatokkal egyetértésben fogunk gyakorolni - semmiféle kiskapu, ezzel nem csorbul a parlament döntési jogosítványa, hisz ez azt jelenti, hogy például az 1995. évi 15 százalékos nettó keresetnövek edés esetén a tisztelt Ház e törvényjavaslat elfogadásával a 77 milliárd forint kihatású nyugdíjemelésből csupán egy ezreléket, azaz 50 millió forintot enged át kormányzati és önkormányzati döntésre. Valójában nem ragaszkodnánk e jogosítványhoz, de mégis é lni kívánunk vele, kizárólag azért, hogy az év elején mielőbb megkaphassák az emelt nyugdíjakat, az év végi sűrű parlamenti munka ne okozzon ebben halasztást. Tisztelt Ház! A nyugdíjszakterülethez a szociális bizottságtól érkezett további módosítványok a nyugdíjalapszámítás degressziójánál a kormányjavaslatot finomítják, a sávhatárokat arányosabbá teszik érdemleges költségkihatás nélkül, ezért ezeket támogatjuk. Ami az egészségbiztosításra vonatkozó kormányzati javaslatokat illeti, két kérdésben igen éles , heves indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki. Meg kell mondani, hogy erre számítottunk is, hisz az egyes egészségügyi szolgáltatásoknál bevezetendő lakossági térítések és a munkáltató egyharmados táppénztérítési kötelezettsége új típusú, és őszintén be kell vallani, pénzügyi kényszerből is fakadó olyan lépés, amelyet az eddig megszokott szemlélettel és felfogással valóban nem is könnyű elfogadni. Egyetértek azzal is, hogy nehéz, válságos gazdasági helyzetünkben, amikor népszerűtlen intézkedések is el kerülhetetlenek, nem könnyű kormánypárti képviselőnek lenni sem. Mégis úgy gondolom, hogy a megszorító intézkedések elodázásával csak tovább fokoznánk az egészségügyi ellátórendszerünkben felgyülemlett feszültségeket, a finanszírozási problémákat, és későb b még drasztikusabb lépésekre kényszerülnénk. Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetni szeretném önöket az expozéban elmondottakra, konkrétan arra, hogy a kormány nyitott minden olyan módosító javaslat befogadására, amely a táppénz munkáltatói átterhelése h elyett például más eszközökkel pótolja az egészségbiztosítási
