Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3845 költségvetéshez nélkülözhetetlen forrástöbbletet. Sajnálatos, hogy a javaslatunkat ellenző képviselők más konkrét javaslatot - legalábbis ez ügyben - nem tettek. Az egészségügyi ellátás és a szo ciális ellátás szűk határterületén javasolt térítési díj bevezetésének kezdeményezésével tisztább viszonyokat szerettünk volna teremteni az egészségügyi ellátás igen szövevényes, és valljuk be, számos szubjektív döntéssel működő területén. Az ezzel kapcsol atban felvetett szakmai aggályokat figyelembe véve azonban a kormány ez alkalommal tudomásul veszi azon módosítások megszavazását, amelyek a térítési díj bevezetésének elhalasztására irányulnak. Tisztelt Ház! Támogatja a kormány a szociális bizottságnak az t a módosító csomagját is, amely az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelő járulékmértékeket érvényesíti. Ennek megfelelően nem emelkedik a munkavállalók nyugdíjjáruléka, és a munkáltatók egészségbiztosítási járuléka is másfél százalékkal csökken het az eredetileg javasolt 3,5 százalék helyett. Nem tudjuk viszont támogatni a kétségtelenül nehéz körülmények között működő célszervezetek egészségbiztosítási járulékának 10 százalékos csökkentésére benyújtott indítványt. A magas járulék mérséklésé t ugyanis számos egyéb terület, akár egész ágazatok is kérhetnék hasonló okkal, de úgy véljük, hogy a célszervezetek költségvetési dotációját elvileg sem lenne helyes járulékkedvezménnyel megtoldani. (18.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kifejezni r eményemet, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban meg lehet állapodni a minimális bér 1996 januárjától érvényes összegében, mert azzal az általunk is támogatott módosítvánnyal, miszerint a társadalombiztosítási járulék alapjául ne a januárban, hanem a tárgyévet megelőző év december 31én érvényes minimálbér összegét kelljen alapul venni, kiiktatjuk a vállalkozók ellenérdekeltségét. (Általános, folyamatos zaj.) Szólni szeretnék az alkotmányügyi bizottságnak arról a módosítási javaslatáról is, amely az állampolgári jogok biztosa által joggal felvetett problémákat orvosolja. Mi is indokoltnak tartjuk a tbtörvényből jelenleg hiányzó jogintézmény pótlását, vagyis azt, hogyha a biztosított igényét a társadalombiztosítási szervek tévesen utasítják el, vagy tévesen alacs onyabb összegű ellátást állapítanak meg, akkor a hiba felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni. Ezzel tehát nemcsak a járulékfizetési kötelezettség megszegését, hanem az igénye lbírálásban mulasztó társadalombiztosítási szerveket is szankcionáljuk, illetve védjük a sérelmezett biztosítottat is. Végezetül megköszönöm a társadalombiztosítási törvény módosításához érkezett, az eredeti javaslatot érdemben nem változtató, de fontos po ntosításokat tartalmazó módosítványokat. Tisztelt Ház! Sok bírálat érte a törvényjavaslatot amiatt is, hogy ennek keretében módosítjuk a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényt. Az e törvény módosítására benyújtott javas lat - mint önök előtt ismert - a gyógyszertártulajdonos önkormányzatok privatizációs kötelezettségének megszüntetését tartalmazza, biztosítva ezáltal, hogy a gyógyszertári törvény összhangban legyen az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseivel. A t émához benyújtott módosító indítványok egy része - a ma hatályos szabályozáshoz hasonlóan - továbbra is privatizációs kötelezettséget kíván megfogalmazni; másik része viszont arra irányul, hogy a gyógyszertártulajdonos önkormányzatok vagy a gyógyszerellát ás felelősei a gyógyszertárak tulajdonjogát ne ruházhassák át gyógyszerészekre, legfeljebb a gyógyszertár működtetésére köthessenek szerződést. A kormány e módosító indítványok egyikét sem tudja támogatni, mert mind a privatizációs kötelezettség előírása, mind pedig a tulajdonjog átruházásának megtiltása az önkormányzatok döntési szabadságát korlátozza. Így a kormány álláspontja szerint e javaslatok az önkormányzati törvénnyel ellentétesek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány által beterjesz tett törvényjavaslat az önkormányzati döntési szabadság messzemenő elfogadása és figyelembevétele mellett arra is
