Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról - Dr. Torgyán József (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Miért akar hatalmi túlsúlyt az Alkotmánybíróság?" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3818 Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! Interpelláció esetében nem ragaszkodhat a személyes válaszadáshoz, de kérheti azt, hogy ezt az interpellációját halasszuk el . DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Akkor kérem, hogy az interpellációt halasszuk el. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : De személyes válaszadáshoz nem ragaszkodhat. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Jól van. Akkor kérem az interpellációm elhalasztását. D r. Torgyán József (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Miért akar hatalmi túlsúlyt az Alkotmánybíróság?" tárgyában ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyúj tott be a miniszterelnöknek "Miért akar hatalmi túlsúlyt az Alkotmánybíróság?" tárgyában. Az interpellációra adott miniszterelnöki választ Kuncze Gábor belügyminiszter úr ismerteti. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKG P) : Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen én nem utasítom vissza a lehetőséget, de hadd figyelmeztessem elnök asszonyt, hogy letelt az interpellációs idő. Több mint egy óra telt el. Én természetesen készséggel felteszem az interpellációt, de akkor nem lesz a kérdésekre elegendő idő. Tessék dönteni, hogy feltegyem vagy ne tegyem. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! Magam is figyeltem az időt és l5 óra 10kor kezdtük el az interpellációs időszakot és nem szerettem voln a Házszabályt sérteni. (Taps.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy akkor épp a kérdések utolsó köre fog elmaradni, de én nem tudok vitába szállni, ön vezeti az ülést. (Taps. - Derültség.) Amint az ismeretes, az Alkotmánybírósá gról szóló 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelölte ki. Az indokolás hangsúlyozta, hogy történelmi és közjogi hagyományainknak felel meg az a tény, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen, és emellett ez a ja vaslat figyelemmel van arra is, hogy a hatalmi ágak megoszlásának fővároscentrikusságát egy vidéki irányultsággal váltsa fel, annál is inkább, miután az ország lakosságának nyolcvan százaléka vidéken él. E döntésnek megfelelően az esztergomi önkormányzat e llenérték nélkül tulajdonba adta a volt Sándor palotát az Alkotmánybíróságnak, és az Alkotmánybíróság és az önkormányzat között létrejött megállapodás megkötésekor, 1992. október 7én az Alkotmánybíróság kinyilvánította azt a szándékát, hogy három év alatt ezt a palotát felújítja, és önmaga székhelyét ilyen módon a törvényben meghatározott helyre, tehát Esztergomba helyezi át.
