Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
364 valamilyen szakmai rendszer a szolgáltatás területén. De a szolgáltatás és a felügyeleti kérdés két ellentétes dolog, s ha ezt egy intézménybe összevonják, akkor ez azt jelenti, hogy a dem okrácia fokozatosan megszűnik, hiszen ha valaki szolgáltat egy tantervet és utána ő maga fogja ellenőrizni, hogy azt hogyan hajtják végre, ő maga értékeli és méri, akkor nyilvánvaló, hogy a saját tantervét - mint a saját gyermekét - másképpen fogja kezelni , mint a többieket. Ez teljesen természetes emberi magatartás. Miután úgy gondolom, hogy nem kell ilyen dolognak kitenni a pedagógusokat vagy a pedagógiai szolgáltató intézményben dolgozókat, másfajta rendszert kell teremteni. Annál is érdekesebb a rendsze rteremtésnek ez a formája, hiszen a tavalyelőtti év folyamán Szebenyi Péter úr nagydoktori disszertációját, amelyben a tanfelügyeletről, a tanfelügyelet útjairól értekezik, a Magyar Tudományos Akadémia elfogadta. Ez azért is érdekes, hiszen ugyanennek a S zebenyi Péternek a nemzeti alaptantervben való közreműködését elfogadja a kormányzat, a tudományos alapossággal kialakított rendszerét pedig, ha úgy tetszik, most a kormányprogramra hivatkozva elveti. Én furcsának találom ezt az értékelést, ezt az értékren det, de hát természetesen a kormánypártoknak ez joga és lehetősége is. Úgy gondolom, hogy a törvény kapcsán létrehozható egy centralizált értékelési rendszer. Erre van példa Európában, tehát nem példátlan. Hozzá kell tennem, hogy ahol csak a vizsgarendsze rrel szabályoznak, ott előbbutóbb rájönnek arra, hogy ez nem egy működőképes rendszer. Mert előbbutóbb teljesen mindegy, mi van a nemzeti alaptantervben. Aki tanít, pontosan tudja, hogy az iskolák a vizsgarendszerre fognak felkészülni. Szeretném felhívni a figyelmet az amerikai példára, ahol a "board of education"nak szakfelügyeleti rendszere van. Bár az országban csak vizsgarendszerrel szabályoznak, de maga az oktatási önkormányzat rendelkezik szakfelügyelettel. Mi is beleeshetünk abba a hibán, amin Ame rika már túljutott - természetesen ha van időnk, pénzünk és energiánk, akkor úgy gondolom, hogy nyugodtan hibázhatunk. Én nem látom a rendelkezésre álló óriási összeget a hibák finanszírozására. A törvénykoncepció második részében - ahogy Horn Gábor képvis előtársam fogalmazott - a szerkezetváltó iskolák kordában tartása a cél. Bízom abban, hogy nem akarjuk vagy legalábbis a kormány nem akarja kordában tartani az iskolákat. Természetesen lehet, hogy a sajtótájékoztatón csak valamiféle szójátékként jelent meg a kordában tartás, mégis azt gondolom, hogy a cél valahol az, hogy a szerkezetváltó iskolákat szabályozzák. Ezzel a céllal nem is ellentétes a mi elképzelésünk, bár nagyon rossznak tartanánk, ha visszajönne a '89 előtti rendszer, hogy a minisztérium illet ékese tudná megmondani, hogy hol szabad és hol lehet szerkezetet váltani. Úgy gondoljuk, hogy ez nem egy megfelelő megoldás. Nem véletlen, hogy a '93ban elfogadott közoktatási törvényben mi az önkormányzatokra bíztuk, hiszen úgy gondoltuk, hogy náluk jobb an senki nem tudja, hogy mi a helyi igény és természetesen, ha valahol rossz szerkezetváltás történt, akkor nincs az a központi intézmény, amelyik felülről eldöntené előre, hogy ez rossz lesz vagy nem lesz jó. Ezért is mondtuk azt, hogy célszerű lenne koor dinálni - és a koordinációnak természetesen sok eszköze lehet. Eszköze lehet a tankerületi oktatásügyi központ, de eszköze lehet a megye is. Csak akkor az a kérdés merül fel, hogy a megyei önkormányzatnak nagyobb jogosítványt adunk, mint a helyi önkormányz atnak, ez pedig szerintem az önkormányzati törvény jelen formájával ellentétes. Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a megye nem rendelkezik erősebb jogosítványokkal, bár arról lehet vitatkozni, hogy jóe ez az önkormányzati törvényben vagy nem jó az önkor mányzati törvényben, de ezzel nem oldódik meg a kérdés. A mai nap folyamán már utaltam rá, hogy mi történik a 9., 10. osztállyal. Lehet ma azt mondani, hogy kérem, 8 osztályos lesz az általános iskola, mégis a gyerekek közel negyven százaléka, amely szakké pzésben vesz részt - és remélhetőleg a későbbiek során kevesebb , de ahogy az európai
