Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
365 országokat nézi az ember, legalább 30 százaléka nem fog érettségit adó intézménybe kerülni. Úgy gondolom, hogy ezeknek a gyerekeknek a tízosztályos általános képzés felt étlenül indokolt. Sokan azt mondják, hogy semmi probléma, hiszen intézményt változtat a gyerek, és elmegy egy szakmunkásképzőbe, mert a szakmunkásképzés át fog alakulni és az első két évben csak közismereti tárgyakat fog tanítani. Egy lineárisan felépített történelem tantárgy tekintetében ez azt jelenti, hogy az általános iskolai tanárok csak mondjuk Amerika felfedezéséig tanítják a történelmet, és majd utána folytatódik a szakmunkásképzőben, ahol a történelemtanárok csak Amerika felfedezésétől kezdve a XX. századig tanítják a történelmet. A készítők valószínűleg nem vették figyelembe ezeket a kérdéseket, bár a Történelemtanárok Egyesülete már számtalan esetben felhívta rá a figyelmet. Tehát úgy hiszem, hogy nem oldódott meg a kérdés. El lehet fogadni ezt a törvénymódosítást. Sajnos arra a kérdésre, hogy mi történik ezekkel a gyerekekkel, hova fognak járni a továbbiakban és hogyan lesz egy egységes vagy folyamatos képzés, semmiféle javaslatot nem ad ez a törvénymódosítás. A harmadik része pedig a nemzeti alap tanterv. Úgy gondolom, hogyha a pedagógusokat megkérdezték volna - bocsánat, azt mondom, hogy meg is kérdezték a pedagógusokat, hiszen erre a SzocioReflextanulmányra, amiről a múlt alkalommal volt szíves miniszter úr elmondani, hogy hárommillióval finans zírozták, már az előbb hivatkoztam , akkor ebből a tanulmányból figyelembe lehetett volna venni, hogy mit várnak el a pedagógusok a nemzeti alaptantervtől. Úgy gondolom, hogy a mai rendszerben és a mai kialakult közoktatási rendszerben nincs felkészítve a rra az iskola, hogy a napi 18, 20 vagy 22 óra után leüljenek a tanárok és ne csak megcsinálják a saját tantárgyuk helyi tantervét, hanem még össze is hangolják. Tehát ennek következtében feltehető, hogy nem is lehet elvárni ezt minden iskolától. Úgy gondol om, hogy egyetlenegy józan oktatáspolitikus sem várhatja el, sőt senki sem gondolja, hogy minden egyes iskola tantervet fog készíteni. De vajon tudjuke azt, hogy ma mennyiért adnak tantervet? Mert van olyan iskola, amelyik ingyen átadja a másik iskolának a tantervét, és van olyan iskola, amelyik nyolcvanezer és százezer forintért adja a saját tantervét a másik iskolának. Ha ehhez még tankönyvet is készít, és ezt a tankönyvet esetleg egy magáncég adja ki, akkor jóval drágább ennek a tantervnek a megvétele, ami azt jelenti, hogy úgy gondolom, jelentősen vagy erősen korlátozni fogjuk a tanterv szabad választását vagy a tananyag szabad megválasztását. Ezért az a javaslatunk, hogy igenis kötelezzük az oktatási kormányzatot, hogy tantervek választékát adja ki, am iből az iskola választhat, helyi tantervet vagy pedig eldöntheti, hogy saját maga készít helyi tantervet. De ha nem vállalja a felelősséget az oktatási kormányzat, hogy választékot biztosítson, akkor úgy gondolom, hogy nem javulni, hanem romlani fog a hely zet. Én úgy hiszem, hogy ebben a törvénymódosítási kérdésben teljesen természetes, hogy a Magyar Demokrata Fórum nem támogatja a kormányzatot - két okból. Egyrészt azért, mert nem végiggondolt a törvény módosítása. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy te ljesíteni kellett egy programpontot a koalíciós megállapodásból, és ezért jött létre az első változat. (19.40) Az első változat már szeptember 28án napvilágot látott, amikor csak arról szólt a törvény módosítása, hogy meg kell szüntetni a tankerületi okta tásügyi központokat. Ezt követően nyolc, kilenc vagy tíz közoktatási törvénymódosítás született, legalábbis amit láttam. Természetesen elfogadom, hogy akár több is születhetett. De ez egy normális folyamat, mert nyilván alakul. Mégis azt kell mondjam, ez a módosítás semmit sem segít az oktatás helyzetén, sőt valójában alapvetően úgy gondolom, hogy ront. Hiszen egy intézményrendszert szétrombolni nagyon könnyű, egy intézményrendszert felállítani sokkal nehezebb. Pusztítani mindenhol könnyebb, mint építkezni.
