Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3558 A másik része: kik és milyen eszközökkel alakítják ki az adott táblában az utakat. Tudniill ik a szövetkezetek az adott településeken nem mindenhol rendelkeznek megfelelő eszközállománnyal, de ha talán meg is van az eszközállománya, nem tartom valószínűnek, hogy megfelelő fedezete is van ahhoz, hogy megelőlegezze az út építési vagy legalább az út kialakítási munkálatainak a költségét, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat azért utal arra, hogy a szövetkezet ezt a költségei között elszámolhatja. Nekem az a gondom ezzel, hogy talán a fedezet nem lesz meg erre vonatkozóan. További aggályom ezzel a t örvényjavaslattal az, hogy 1996. március 31e után nem kerülhet sor árverezésre. Vajon mi lesz ott vagy mi következhet ebből ott, ahol még egyáltalán nem volt árverezés a földalapok jóváhagyásának a hiánya miatt? A lehetőségtől fosztják meg azokat az ilyen településeken élőket, akik érintettek a kárpótlásban. Egyetértek viszont azzal, hogy az életjáradékra váltás határidejét a törvényjavaslat 1996. december 31ig meghosszabbítja. Gondom van viszont azzal, hogy a keletkezett iratok vonatkozásában az informác iók védelméről, megőrzéséről és feldolgozásra alkalmassá tételéről intézkedik a törvényjavaslat. Úgy hiszem, az információkat nincs kitől megvédeni, és nincs is miért megvédeni. A megőrzésével kapcsolatban nem látok nagyobb gondot, azt pedig nem látom való színűnek, hogy a feldolgozásra alkalmassá tétel szükségeltetik. Miért kellene alkalmassá tenni feldolgozásra? Ki kell jelölni a levéltárakat, hogy tegyék el a keletkezett iratokat, vagy adják át az egyetemeknek elrettentő példaként, hogy volt egy ország il yen kárpótlási törvénnyel. A kárpótlási hivatalok megszűnésével kapcsolatban utalás történik arra, hogy új hivatalt jelölnek ki, amely átveszi a kárpótlási hivataloknál még folyamatban lévő munkát. Ez esetben a kárpótlási hivatalok dolgavégezetlenül fejezt ék be munkájukat. A zárórendelkezések között utalnék a nyolcnapos hatálybalépésre, ami valószínűleg nem tartható, de gondolom, az előterjesztő is nagyon jól érzi ezt. Abban sem tudok egyetérteni az előterjesztővel, hogy a húsz hektárt el nem érő földeket l ehessen csak a településen élőknek vagy a saját jogú jegyen megvásároltaknak a licitáláson megszerezniük. Ha már kevés a föld és lerövidül a határidő, akkor a településen élőknek feltétlenül elsőbbséget kell biztosítani, ha korábban ez nem történt meg, vag y a saját jogon szerzett kárpótlási jegyekkel ezeknek az árverezéseknek az elsődlegességét meg kell adni. Aggályom van nekem továbbá azzal is, hogy az árverezésre bocsátott aranykoronaérték föld és a tényleges aranykoronaérték közötti érték eltérést muta t. Tudniillik én ebben azt látom, hogy az aranykorona mellett nyilván csökken a terület is. Megkérdőjelezhető akkor az, hogy vajon a földhivatal tévedette egy adott időpontban, amikor helytelenül közölte az érintett település, illetve az adott termőföld a ranykoronaértékét, vagy pedig a kárpótlási hivatal látta el rosszul a feladatát akkor, amikor az aranykoronaértéket nem megfelelően osztotta rá a területre. Nem látom viszont értelmét, amennyiben a különbözetre vonatkozóan 10 százalékot meghaladó kárpótl ásijegyvisszatérítést adhatnak, ennek a visszatérítési igényét. Ha figyelembe veszem, hogy a kárpótlási jegy értéke mára szinte a minimálisra csökkent, nem látom szükségesnek, hogy ezt a törvényjavaslat külön is rendezze. Úgy ítélem meg, hogy a határidők előbbre hozásával vagy pedig törvénybe iktatásával a kárpótlás valóban lezárul, mégpedig azoknak az érintett személyeknek a megelégedésére, akiket ez elsősorban érintene. Mindezek figyelembevételével azt javasolom az előterjesztőnek - és a jelenlegi törvén yjavaslat céljával messzemenően egyet lehet érteni , hogy záruljanak le a kárpótlások, de oly módon kellene lezárni azokat, hogy az eddig hátrányt szenvedett személyek további hátrányt ne szenvedjenek a jelen törvénytervezetből adódóan. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
