Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
3557 A másik célját illetően a mezőgazdasági üzemeknél előállt vagyonveszteségek csökkenésére utal az előterjesztő. Álláspontom szerint a szövetkezetek vagyonvesztesége nem teljes mértékben a kárpótlási törvényhez kapcsolódik. Úgy ítélem meg, hogy ez a vagyo nvesztés inkább az átmeneti törvényből ered vagy abból következik. A szövetkezeteket úgy ítélem meg, hogy inkább abból a '92es törvényből érte őket nagyobb arányú hátrány, vagyonvesztés, és a kormánynak éppen ezért kellene eldöntenie azt, hogy vajon a szö vetkezeteknek a jövőben vagy a jelenben is milyen sorsot szán. El kell dönteni: vane szükség a szövetkezetekre vagy nincs? És egy koncepció keretében kellene ezt a magyar parlament elé beterjeszteni. Ha a törvényjavaslat végrehajtását tekintem, a mielőbbi lezárás érdekében az elintézési határidőket emeli ki a törvény. Az elintézési határidőkkel, úgy ítélem meg, nem fogja elérni a célját ez a törvényjavaslat; azt, hogy mielőbb és gond nélkül befejeződjenek az ország területén a kárpótlási eljárások. A kárre ndezési hivatal részére előírt 1995. december 31ei határidő, úgy hiszem, illuzórikus, ha figyelembe veszem, hogy ennek a törvénynek még a véghatározatát is meg kell hozni a parlamentben. Tudniillik nem is azt mondom, hogy január legyen vagy december; kére m, ha évekkel korábban sem sikerült befejezni ezt a kárpótlást, nem tartom valószínűnek, hogy néhány hónap alatt ez megtörténhessen. Abban az esetben, ha a kárpótlási hivatal elsőfokú határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, a másodfokú eljárás lefolyta tására hathónapos időt enged a törvényjavaslat az elbírálás tekintetében. Ha ez meg is történik, a kárpótlási eljárás még nem zárulhat le, mert egy lehetőség van: abban az esetben, ha a személy sérelmesnek tartja e határozatot, bírósághoz fordulhat. Ismerj ük a jelenlegi bírósági gyakorlatot a kárpótlások ügyében: az egy vagy két évig is eltarthat. Ha a bíróság egy határozatában vagy döntésében új eljárásra utasítaná az eljáró hivatalt, akkor további 60 napon belül engedélyezi a javaslat a kárpótlási hivatal nak az új határozat meghozatalát. Ha ezt az időtartamot figyelembe veszem, akkor nekem van egy olyan gyanúm: talán már a hivatal sem lesz meg egy vagy két év múlva. Ezek a határidők a gyakorlatban nem tarthatóak. Az árverés során nem értékesített földek vo natkozásában utalás történik arra, hogy a tulajdonosi jogokat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja. Úgy ítélem meg, hogy a visszamaradó földeket elsősorban kárpótlásra, a földalapba kellett volna kijelölni, hogy minél kevesebb sérel em érje azokat a személyeket, akiktől annak idején elvették vagy akik fölajánlották a földeket, és lényegében ehhez a földhöz kívánnak hozzájutni. Ha másképp nem, egy ideiglenes használat keretében kell birtokukba bocsátani. A törvényjavaslatnak azzal a re ndelkezésével, hogy a határidő nélküli szövetkezeti használatú földeket a települési önkormányzatok kérelmére azok ingyenes használatába vagy tulajdonába kell adni. Kérem, ezzel egyetértek. És hiánya az alaptörvénynek, hogy annak idején a megalkotásakor az önkormányzatokra nem gondoltak, holott az önkormányzatoknak is szükségük lenne olyan földekre, ahol iskolai gyakorlókertek, területek, szérűskertek részére tudna helyet biztosítani a településén élő embereknek. Nem tudok egyetérteni a törvényjavaslat azo n megállapításával vagy előterjesztésével, hogy az utalvány nem használható fel - legalábbis a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről szóló utalványok. Tudniillik azért kértek utalványt annak idején az érintettek, hogy földhöz jussanak. A törvényj avaslat viszont nem vizsgálja azt, hogy milyen célból nem került az utalvány beváltásra. Elképzelhető, hogy talán földalap sem volt kijelölve, tehát kárpótlás sem volt az adott településen. (01.40) Az utaknál gondot látok, mert nagyon sok kárpótlási terüle ten új utak kialakítása szükségeltetik. Nem pontosítja a törvény, hogy kinek a kötelezettsége lesz az új utakat kialakítani; itt már az út átadásáról van szó. Ha az önkormányzatok tulajdonába kerül az út, elképzelem, hogy önkormányzati költségen kell megva lósítani, ehhez viszont az előterjesztő nem biztosít fedezetet, márpedig a működéséhez vagy a további fenntartásához is további költsége tapad az önkormányzatoknak.