Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
3556 Természetesen nemcsak Somogy megyében, hanem az ország többi részeiben is vannak olyan kárpótlásra jogosultak, akiknek jogos igényeit a földalap hiányában kielégíteni nem lehet. A további földalapok képzésére feltétlenül szükség lesz azért, hogy a jogos igényeket kielégíthessük. Az ehhez szüks éges földalap létrehozása céljából módosító indítványt terjesztek elő, amelyben kezdeményezem, hogy a jelen törvényjavaslat 8. §ának (3) bekezdése a következőképpen rendelkezzék: "A 19. § alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldeket a kárpótl ásra jogosultak között kell árverésre bocsátani. Ha nem elég, indokolt esetben további földterületeket kell kijelölni." (01.30) A javaslat 5. §a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a kárpótlási jegy életjáradékra való váltásának határideje 1995. decembe r 31e. Ezzel összefüggésben arra hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy a kárpótlási jegyek életjáradékra való váltása a gyakorlatban sok gondot okozott. Az idevonatkozó jogszabály szerint csak azok jogosultak ugyanis átváltásra, akik saját jog on kapták kárpótlási jegyüket. Ebből következően az örökösöket ez a jog nem illeti meg. A gyakorlatban előfordult, hogy a kárpótlási igény bejelentését követően, de még a kárpótlási hivatal határozathozatala előtt a jogosult meghalt, tehát örököse még meg sem örökölte a kárpótlási jegyet és annak átválthatóságát. A kárrendezési hivatalok a gyakorlatban nem voltak figyelemmel arra, hogy az eljárás során elhunyt jogosultak már nem lehetnek a kárpótlási jogviszony alanyai, hanem helyettük az örökösöket kell sa ját jogú jogosultaknak tekinteni, akik tehát nem mint örökösök, alanyi jogviszony alapján, hanem mint kárpótlási alanyok jogosultak. A Független Kisgazdapárt alapgondolata, hogy a kárpótlási jogosultak kapják meg a magyar földet, e törvény pedig azt sugall ja, hogy a jogos tulajdonszerzés előtt akarják lezárni a törvényt. A Kisgazdapártnak az az álláspontja, hogy minél előbb legyen lezárva a tulajdonrendezés, de csak az után, mikor minden jogos kárvallottat kielégítettek. A második kárpótlási törvény meghoza talakor a kárpótlási hivatalok több ezer határozatot hoztak a kárpótoltak javára, de földet, más vagyontárgyat nem biztosítottak megvásárolni. Minek volt ez a sok munka, ha most nincs mire felhasználni a kárpótlási jegyeket? Kérdezem a tisztelt képviselőtá rsaimat, hogy kié az ország. Szerintem azé, akié a föld. Tehát adják a földet a magyar embereknek, akik ősi jussukat kérik, nem pedig külföldieknek, akár bérbe vagy tulajdonba. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt ezért a törvényjavaslatot nem fogadja el. Felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatát, és fogadják el törvénymódosításomat, és jelöljenek ki elegendő földet a vagyonok vásárlására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönö m. Gáspár Miklós úr következne - nincs az ülésteremben. Glattfelder Béla, Fidesz - nincs az ülésteremben. Bernáth Varga Balázs úrnak, a Független Kisgazdapárt részéről, megadom a szót. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tiszte lt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! E kora reggeli órákban engedjék meg, hogy az ide becsatolt T/1584. számú javaslattal kapcsolatban néhány gondolatot és aggályt is megfogalmazzak. A kárpótlással kapcsolatosan maga a törvényjavaslat is úgy fogalmaz: azt ke llene elérni, hogy ez mielőbb lezáruljon. Kettős célja van; előbb az, hogy záruljanak le már végre a kárpótlási eljárások. A legmesszebbmenőkig egyetértek ezzel magam is, hisz már öt éve folynak ezek a kárpótlások, és még mindig nem látszik, mikor lesz vég e.
