Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők IFOR-kötelékében korlátozott létszámú magyar műszaki kontingens részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
3474 amivel mi ennek a sikeréhez hozzá tudunk járulni, a logisztikai bázis és a felsorolt körülmények biztosításával teljesítettük. Véleményem szerint elfogad hatónak tartották volna vagy tartanák azt is, megfelelő érvek, érvelés hatására, ha a misszióban nem veszünk részt harcászatiaknak számító csapategységekkel. Tisztelt Országgyűlés! Antall József külpolitikai örökségét ma elég sokan magyarázzák, elég sokan értelmezik, ki úgy, ki amúgy. Én azt hiszem, hogy az Antall Józsefi külpolitikának a hármassága, ami az euroatlanti integrációt jelentette, jelentette a jószomszédsági kapcsolatokra való törekvést, valamint ezeknek az alakítását a határon túli magyarságra , az ott élő magyar nemzeti közösségekre való tekintettel. (18.50) Azt hiszem, ha ezt a hármasságot figyelembe vesszük, akkor valóban utalnunk kell arra őszintén és tárgyilagosan, hogy a vajdasági magyarság vezetőinek egy része ezzel a kérdéssel mindeddig nem foglalkozott, illetőleg megítélése szerint ez a magyar katonai misszió igazából sem pro, sem kontra nem befolyásolja az ő helyzetüket. Itt a VMDKról van szó, míg a Vajdasági Magyar Szövetség egyes vezetőinek álláspontja szerint ez a misszió nem haszná l. Nem térek ki - mert több képviselőtársam utalt már rá - a külügyi bizottságban ma a tyúk vagy tojás esetének nevezett helyzetre. Nem tudom pontosan - még akkor sem, ha hitelt adok természetesen a kormányzat képviselőinek - a magam számára tisztá zni azt, hogy a NATO jelzette először egy, a logisztikai támogatáson túl is megadandó markáns igényt arra nézve, hogy katonai alakulatokkal legyünk részesei a boszniai misszióinak mintegy száz kilométerre a magyar határoktól délre, vagy pedig a magyar dip lomácia és a magyar katonadiplomácia, tehát a magyar kormány jelezte esetleg azt a készséget, hogy amennyiben ők egy ilyen készséget szívesen fogadnának, akkor mi ezt a készséget igen szívesen tanúsítanánk. Az államtitkár úr, véleményem szerint korrekten, de kellőképpen rejtélyesen úgy fogalmazott, hogy a közös gondolkodás első jele az volt, hogy a NATO jelezte szándékát, elfogadja a magyar részvételi szándékot, amennyiben ilyesmi megmutatkozik. Ezen már régen túl vagyunk, hiszen a miniszter úr az előbb is jelezte a kettőjük között folytatott beszélgetések pontos tartalmát, egy levél előzetes beígérését, e levélnek a késedelmét, azonban az bizonyos, hogy véleményem szerint ez egy korábban jelzett magyar részvételi szándékra alapulhatott csak, és itt ismét a külügyi bizottság mai tájékoztatóját idézem. Támogatom azt magam is - és meg is szavaztam , hogy Magyarország ideiglenes NATObázisra adjon lehetőséget - az előbb felsoroltam, hogy a logisztikai támogatáson túl ez mit jelent , de nem támogatom a magyar h adsereg alakulatainak sem ilyen, sem olyan részvételét a boszniai békemisszióban. A bizottságban az is elhangzott, hogy nem tartanak igényt kórházi, illetőleg - ismert okoknál fogva - egészségügyi szolgálatra, a műszakiak viszont felmerültek. Nem támogatom a boszniai részvételt egyszerűen azért, mert a műszakiak részvétele annyira jelentéktelen, tisztelt Országgyűlés, hogy az alegység vagy alegységek kiküldése katonai szakértők szerint - hozzáférhetők az információk a mai lapokban például - jóval nagyobb ko ckázatot jelent, mint amennyit Magyarországnak az akcióban való részvétele ígér. Alaptalanul nagyok ezek a katonai kockázatok. Nem támogatom továbbá a boszniai misszióban való részvételt azért, mert a NATOtagságnak ez nem lehet önmagában feltétele. Tiszte lt Országgyűlés! Ha a logisztikai támogatás és bázis megadása hitünk és reményeink szerint segíti az integrációt, a NATOtagságot és felvételünket, akkor ezt szorosan összekötni a boszniai részvétellel, véleményem szerint indokolatlan. Nem támogatom harmad szor a részvételt azért, amit az előbb tételesen felsoroltam. Itt olyan fontos és elsőrendű NATOigénybejelentésnek teszünk eleget, amely, ismétlem, véleményem szerint
