Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők IFOR-kötelékében korlátozott létszámú magyar műszaki kontingens részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ANNUS JÓZSEF (MSZP):
3466 Ez valóban elhangzott különféle helyeken, azt hiszem, a honvédelmi bizottságban is, elhangzott a hatpárti tárgyalásnál is. Azonban a mai újságból úgy értesültem, hogy akár Páll, akár Egresi úr, a vajdasági magyarok vezető politikusai - egyetértve azza l, hogy a logisztikai támaszpontok és a repülőtér használatát lehetővé tesszük az amerikai csapatoknak - aggodalommal nézik azt, hogy mi átmegyünk, határainkat elhagyjuk, és ott bármi cselekményt végezzünk, mint magyar katonák. Továbbmenve: szükséges a jós zomszédi viszony kialakítása, mert reméljük, hogy a béke bekövetkezik, reméljük, hogy konszolidálódnak, rendeződnek a viszonyok, és nekünk igen nagy szükségünk van arra, hogy szomszédainkkal megfelelő viszonyunk legyen. Tudom azt, hogy lengyel, cseh és más csapatok harci egységeket küldenek a békefenntartás érdekében a NATOval közösen erre a területre, azonban az ő határaik nem közvetlenek a szerbekkel és horvátokkal. Ennek következtében később, a béke folyamán biztosan nem volna pozitív, ha ezekbe a dolgo kba beavatkoznánk, én ezt így érzem, és így érzi Független Kisgazdapárt is. A magyar határokat nem lehet ezer kilométerrel odébb tenni, nekünk mindig itt kell maradni, már régen nem lesznek NATOcsapatok, nem lesznek amerikai csapatok, remélem, nem lesz sz ükség folyamatos békefenntartásra sem, de mi akkor is szomszédok maradunk. Szeretném befejezésül még ennél a résznél elmondani azt, hogy nem olyan régen McKenzie tábornok úr, a NATO egyik főtisztje volt itt, a honvédelmi bizottságnál tisztelgő látogatást t ett, a honvédelmi bizottság tagjai fogadták. A beszélgetés folyamán McKenzie tábornok úr kifejtette annak idején, nem oly régen, pár hete vagy egy hónapja, hogy ő megérti a magyar helyzetet, megérti a szomszédos viszonyt, és ezért ő a maga részéről azzal é rt egyet, ha mi itt ilyen támaszpont létesítését lehetővé tesszük a NATO vagy amerikai csapatoknak, azonban ő nagyon is megérti és egyetért azzal, hogy mi lehetőleg fegyveresen, magyar egyenruhában erre a területre ne menjünk. Tehát úgy látszik, vannak, ak ik megértették a mi problémánkat, külföldiek, NATOfőtisztek, tábornokok, mint McKenzie tábornok. Befejezésként szeretném közölni, hogy a Független Kisgazdapárt, mint már többször kinyilatkoztatta a hatpárti egyeztetések folyamán, és a sajtóból is lehetet t róla értesülni, egyhangúlag nemmel fog szavazni e javaslattal kapcsolatban. Nemmel fogunk szavazni és remélem, hogy a parlament képviselői, akik majd az igen vagy nem gombot meg fogják nyomni, saját felelősségük, saját lelkiismeretük szerint fognak szava zni, és figyelembe veszik azt a lehetőséget, hogy a béke törékeny, még törékenyebbek a békefenntartási lehetőségek, mert hisz Szarajevóból és környékéről és egyéb helyekről komoly jelzések vannak, hogy ebben a békében nem mindenki ért egyet, és bizony lesz nek ellenállások, lesznek problémák, lesznek atrocitások. Tehát oda kiküldünk magyar katonákat, magyar fiatalokat építeni hidat, karbantartani utat, és ha esetleg atrocitás éri őket és meghalnak magyar katonák, akkor gondoljon bele minden képviselő, hogy a z az ő felelőssége is, és így kérem a gombot megnyomni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Annus József képviselő úrnak, MSZP, őt követi Mészáros Gyula képviselő úr, a KDNPtől. ANNUS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Türelmüket kérem, én is megértéssel és türelemmel hallgatok mindenkit. Magam olyan képviselőként szólok, akinek a választókerülete KisJugoszláviával határos és mint ilyennek, nyilván még nehezebb a döntés. De komolyan kell vennünk, amiről itt szó van, ahogyan komolyan kellett venni a múlt héten is azt a vitát, ami elhangzott. Bár akkor nekem kedvem lett volna a közepe táján felszólalni egy nagyon rövid mondat erejéig, hogy tudniillik kis falusi gye rekként 1950ben elküldtek a falusi suszterhez a cipőkért, ott politizáltak az emberek, és azt mondták, hogy nagyon pontosan tudjuk, hogy
