Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3330 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőcsoportonként egyegy képviselőtársunk ismertetheti a frakciók álláspontját. Elsőként megadom a szót dr. Hack Péter képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, az eddigi felszólalásokból is érzékelhető volt, hogy ennek a törvényjavaslatnak a jelentősége meghaladja a személyi érintetts ég körét illetően azt a több mint négyezer szakértőt, aki Magyarországon ma a szakértői nyilvántartásban szerepel. A törvényjavaslat egyfelől az igazságszolgáltatás egészének fontos reformlépéseként került elénk, másfelől a szakértőt igénybe vevő hatóságok , illetőleg a szakértőt megbízó polgárok szempontjából egy rendkívül jelentős lépés, hiszen megteremti annak lehetőségét, hogy a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kifogásokat, esetleges panaszokat egy fórum: a kamara erre létrehozott fóruma elbírálja. Úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak mind a két eleme támogatásra méltó és támogatásra érdemes, ezért az SZDSZ támogatja is a javaslat egészét. Emlékezetes, hogy az elmúlt hat esztendőben sok jelentős, az igazságszolgáltatás területét érintő jogszabály s zületett, így szeretnék utalni a bírák és az ügyészek helyzetét rendező előmeneteli törvény elfogadására, szeretnék utalni a bírósági törvény módosítására, az ügyészségi szolgálati viszonyról egy évvel ezelőtt elfogadott törvényre. Utalok az igazságszolgál tatást érintő jogszabályok körében az ügyvédségről szóló nagyon fontos jogszabályra még az előző ciklusban, vagy utalnék a közjegyzői kamarákról szóló, szintén lényeges változásokat és az igazságszolgáltatás ezen fontos területén meghatározó jelentőségű vá ltozásokat létrehozó törvényekre. Ilyen értelemben az igazságügyi szakértők, akik az igazságszolgáltatási tevékenység részét képezik, méltatlanul voltak mindeddig elfeledve, adóssága a törvényhozásnak, hogy az ő munkakörülményeiket, érdekképviseletüket sza bályozó jogi kereteken változtasson. Hozzá kell itt tennem, hogy természetesen a szakértői munkával kapcsolatos bizonyos alapvető problémákat, így például a szakértői díj alacsony voltát, illetőleg a szakértők munkafeltételeinek hátrányos voltát ez a törvé ny nem fogja rendezni, ez a törvény nem tartalmaz változtatásokat a szakértői díjak vagy például az igazságügyi szakértői intézetekben dolgozó szakértők tiszteletdíja vonatkozásában. Szeretném megjegyezni, hogy ez a törvény azonban rávilágít azokra az elle ntmondásokra, amelyek a szakértői munka mindennapjaiban jelentkeztek az anyagi háttér hiánya miatt. Ennek hatására nyújtottam be és a bizottság támogatta is azt az indítványomat, amely az Igazságügyi Szakértői Intézetben dolgozó szakértők tiszteletdíját va lamelyest a bírói tiszteletdíjakhoz közelítette volna. De ez nem témája a mai törvényjavaslatunknak, csak annyiban, hogy ennek a törvényjavaslatnak van egy olyan pontja, amely minden jogász számára - aki ezt a javaslatot elolvasta - szembeszökő volt. Csáka bonyi Balázs alelnök úr már említette azt az ominózus 2. §t, amely különbséget tesz a szakértői intézményekben tevékenykedő szakértők és az egyéb szakértők között. Ennek a szakasznak elvi, jogpolitikai vagy jogi indokai nincsenek. Tulajdonképpen nehéz meg magyarázni ennek a paragrafusnak a hátterét mással, mint azzal, hogy a szakértői intézményben tevékenykedő szakértők anyagi helyzete olyan rossz, hogyha még mellette kötelező szakértői kamarai tagságot is előír számukra a törvény, akkor ezekből az intézete kből - a kormány tájékoztatása szerint - nagy számban vándorolnának el szakértők. Úgy gondolom, nagyon kívánatos lenne, hogy ezt a sajnálatos helyzetet ne a kamarai tagdíj vagy a kamarai kötelező tagság alóli kivétel szabályával oldjuk meg, hanem a szakért ői tiszteletdíjak rendezésével, egy normális munkakörülmény megteremtésével, de mindaddig, amíg ez nem tehető meg, úgy ítélem meg, hogy addig a törvényalkotás során számolnunk kell a realitásokkal. Így számomra elfogadható az a javaslat, amit az alkotmányü gyi bizottság terjesztett elő, és ami arról
