Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3331 szól, hogy változatlanul nem lenne kötelező a kamarai tagság az intézményben dolgozó szakértők számára, ha csak az intézmény keretei között végeznének szakértői tevékenységet. Erre szerintem az alkotmányügyi bizo ttság javaslata az eredeti előterjesztésnél pontosabb, félreérthetetlen szövegváltozatot ad, és szeretném itt is hangsúlyozni, hogy abban a pillanatban, ha a szakértő az intézeti munkakötelezettségén kívül is - másodállásban vagy vállalkozás keretében - sz akértői tevékenységet végez, akkor viszont a kamarai tagsága kötelező. Nem azért kötelező, mert ez egyfajta büntetése a magánszakértői tevékenységnek, hanem azért kötelező, mert úgy ítéljük meg, hogy a szakértőt igénybe vevő hatóságok és a szakértőt megbíz ó polgárok érdeke is az, hogyha esetleg valamilyen konfliktusuk támad a szakértővel, valamilyen szakmai kifogást szeretnének előterjeszteni, akkor legyen fórum, ahová fordulhatnak. Értelemszerűen, ha a szakértő másodállásban vagy vállalkozásban végzi ezt a tevékenységét, akkor a munkahelyén az ezzel kapcsolatos kifogásokat rövid úton el fogják utasítani. Értelemszerűen attól, hogy valaki az Orvosi Kamara tagja, a szakértői tevékenységével kapcsolatos kifogásokat az Orvosi Kamara nem fogja elbírálni, mert az t fogja mondani, hogy az orvosi szakmai szabályoktól nem tért el a magatartása, legfeljebb az igazságügyi szakértői normáktól tért el. Fontosnak tartom azt is, hogy magának a kamarának - annak ellenére, hogy nem lesz mindenki kötelezően tagja a kamarának - feladata a törvény értelmében, hogy a nem kamarai tag szakértők számára is továbbképzést szervezzen, hogy az ő szakmai munkájukat is támogassa. Úgy gondolom, hogy ezzel az alkotmányügyi bizottsági módosító indítvánnyal elhárul az a konfliktus - nem a legs zebb módon, tehát jogilag nem a legvonzóbb módon történik ez meg , ami engem arra indított, hogy a törvényjavaslat 2. §ához módosító indítványt nyújtsak be. Erre tekintettel a 2. §hoz benyújtott módosító indítványomat, amit korábban egyhangúlag támogato tt az alkotmányügyi bizottság, visszavonom. (19.00) Így könnyebbé téve a szavazást és lehetővé téve, hogy az alkotmányügyi bizottság kormány által is támogatott indítványáról döntsön a Ház. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném még egyszer hangsúlyozn i, hogy ez a törvény arra mindenképpen alkalmas volt a bizottsági vita során is, hogy ráirányítsa a figyelmet az igazságszolgáltatás részét képező szakértői tevékenység jelenlegi nehéz helyzetére. Bizottságunkban érzékelhető volt az egyetértés valamennyi p árt oldaláról, hogy a jövőben is szeretnénk az igazságügyi szakértői tevékenységet figyelemmel kísérni, szeretnénk a magunk részéről: a bizottság részéről - és az SZDSZ szónokaként is mondhatom - és az SZDSZ részéről is segítséget nyújtani azoknak a szakér tőknek, akik érdekképviseletekbe tömörülve szeretnének a helyzetükön javítani. Úgy érzem, törvényjavaslat egészét javította az, hogy a szakértők érdekképviseletei jelen voltak a bizottsági tárgyaláson, kifejtették a véleményüket, eljuttatták észrevételeike t a bizottsághoz. Ez összességében javította a megszületendő törvényjavaslatot. A kormány is értékelte azokat a módosításokat, amiket az érdekképviseletek felvetettek. Így ezúton is - azt hiszem - köszönetet mondhatunk az érdekképviseletek segítségéért. Kö szönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Dávid Ibolya képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata F órum egyetért az Igazságügyi Szakértői Kamara létrehozásával. A törvényjavaslattal, annak céljaival, a jogi technikájával alapvetően egyetértünk, aligha vitathatók azok a jogok és azok a feladatok, amelyek megilletik az Igazságügyi Szakértői Kamarát. Az Ig azságügyi Szakértői Kamara köztestületként közfeladatot lát el. Az 53/1993as kormányrendelet új alapokra helyezte az igazságügyi szakértők jogállását, megszüntette az állandó és a kirendelt szakértők jogállásában rejlő különbözőségeket, és
