Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF):
3322 amely szerint nem tudják vállalni a lakásban visszamaradó személy elhelyezését, mellőzni nem lehet, hiszen csak ezt követően száll át az elhelyezési kötelezettség az önk ormányzatokra. A 4. számú ajánlási pontban a javaslat az volt, hogy a magántulajdonosi tulajdonhányad arányában javasolja megfizettetni a beköltözhető forgalmiértékkülönbözetet - itt a lakott és az üresen lévő értékkülönbözetéről van szó. A bizottság több ségének az a megállapítása, hogy a tulajdonostársak az alapító okiratban foglaltak szerint már megvették a lakásokat, tehát hogy milyen arányban váltak a lakás tulajdonosaivá, az alapító okirat erről már rendelkezett, így ezt a módosító indítványt sem támo gattuk. Az 5. számú ajánlási pontban a módosító indítványtevő bírósági végrehajtást kezdeményezett az ilyen jellegű lakások kiürítése érdekében. A bizottság többsége úgy látta, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvényre utalni és a jogosultat határidőv el kötelezni a lakás kiürítésére a törvényben nem lehet. A bíróság - ha vita merül fel - a végrehajtási perben először megvizsgálja, hogy valóban megfelelő cserelakást ajánlottake fel a jogcím nélküli használó részére, és csak ezt követően rendelik el a v égrehajtást, kötelezik a végrehajtót a házfelügyelői lakások kiürítésére. Az ajánlás 6. pontjában - jelzem, még egy pont lesz ezen kívül - a módosító indítványtevő 1997. december 31ig kívánta a kezdeményezés idejét kitolni. Véleményünk az, hogy az elhelye zésre jogosult kérelmére történő eljárásra vonatkozóan a hivatkozott 85/b § (2) bekezdését kiegészíteni nem kell, hiszen azt az (1) bekezdés már tartalmazza. Az ajánlás 7. pontjában a javaslattevő az elidegenítéssel kapcsolatos kiadások 50 százalékát a köz ponti költségvetésre kívánta volna ráterhelni. Úgy látjuk, hogy költségvetési támogatást kérni az elhelyezésekhez ebben a helyzetben nem lehet, különösen akkor, amikor az önkormányzatok is tudják, hogy a mintegy öt évvel ezelőtti gyakorlatuk nem mindenben felelt meg az akkor érvényes jogszabályi rendelkezéseknek, és az elidegenítési bevételeikből fedezni tudják az elhelyezéssel kapcsolatos költségeket. Nem is szólva arról, hogy a későbbiekben a lakott és az üres beköltözhető forgalmi érték közötti különböze tnek a tulajdonostársak részéről történő megfizetésével költségeik egy része megtérül. (18.10) Tehát összességében: az 1. pontban említett módosító indítványt többségében nem támogatta az önkormányzati bizottság, míg a 2. és 7. pontban foglaltakat még egyh armad mértékben sem támogatta a bizottság. Jelzem továbbá azt, hogy tárgyalásokat folytattunk a Lakásbérlők Egyesületének vezetőjével, aki kifogást a törvényben megfogalmazott módosító indítványokkal szemben nem emelt. Mindezek alapján összességé ben javaslom a tisztelt parlamentnek, hogy ezt a törvénymódosítást a leírt módon szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egyegy képviselő fejtheti ki. Kérdezem, hogy az MSZPképviselőcsoport nevében kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelzés nem érkezett. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja jelezte: dr. Salamon László kívánja a képvis előcsoport véleményét ismertetni. DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Elöljáróban a törvény szükségességével, illetőleg indokoltságának kérdésével kívánok foglalkozni. Ennek keretében tulajdonképpen részletesen fejtegetni kellene a lakásokat tartalmazó házingatlanok eladása folytán a házfelügyelői lakásokkal kapcsolatosan előadódott jogi helyzetet, ezt azonban nem teszem meg, mert államtitkár úr az expozéban ezt részletesen érintette.
