Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke:
3321 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most megadom a szót Pozsgai Balázs úrnak, a kijelölt önkormány zati bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. POZSGAI BALÁZS , az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság 1995. november 15én megtárgyal ta a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása tárgyában előterjesztett T/1542. számú törvényjavaslatot. A tárgyalás kivételes eljárás keretében történt. A tisztelt k épviselő urak és hölgyek többsége ismeri a lakástörvény hányatott sorsát, és a hosszú előkészítő munkát a korábbi parlamentben. Mindezek ellenére egy nagyon régi problémát nem sikerült megoldani a lakástörvény sorozatos módosítása során sem. Ez pedig a tör vénynek az a része, amely a volt házfelügyelőkkel együtt eladott lakások sorsát érintette. Tekintettel arra, hogy időközben adásvételi szerződések köttettek, alapító okiratok megkötésére került sor, egyoldalúan viszonyulni az ott élt személyek elhelyezéséh ez törvényi szinten nem lehetett. A Legfelsőbb Bíróság soksok vita eredményeképp arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen esetekben a tulajdonostársak nemcsak jogot vettek, hanem kötelezettséget is. Ebből következik, hogy átvállalják a visszamaradó sz emélyek elhelyezésének a kötelezettségét. Ezen alapul a törvényjavaslat fő szabálya is, hogy a tulajdonosnak kell az elhelyezési kötelezettséget teljesíteni. A nem teljesítés esetére is rendelkezik a törvényjavaslat: az önkormányzatok vállalják át és helye zik el a visszamaradó jogcím nélküli lakáshasználókat. A műteremlakásokkal kapcsolatban a művelődési tárca kérte, hogy a törvény adja meg a lehetőséget, hogy a bérlőkijelölési jogot átruházhassa a Magyar Alkotóművészek Közalapítványára. Itt egy olyan módos ító javaslatról van szó a törvényben, amelyhez mint lehetőséget, a jogot a miniszter gyakorolhatja, de át is ruházhatja. Az eredeti LXXVIII. törvény - az a törvény, amely 1990. január 1jén lépett életbe - a műteremlakásokra vonatkozóan azonos szabályokat tartalmaz, mint minden lakásbérletre vonatkozóan. A régi gyakorlat szerint a bérlőt mindig a Magyar Képzőművészeti Alap jelölte ki. Ezt a jogot a máig érvényben lévő lakástörvény a miniszter hatáskörében tartja. Ezt a jogot kaphatná meg a közalapítvány a t örvényjavaslat elfogadásával. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz kizárólag Deutsch Tamás képviselő úr nyújtott be módosító javaslatokat. Az ajánlás 1. pontjában a képviselő úr a műteremlakásoknak a közalapítványra való kötelező átruházás jogát fogalmazta meg. Külön nevesíteni kívánta a törvényben, hogy a lakás bérlőjéül csak alkotóművész legyen kijelölhető. A bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a Művelődési Minisztérium eleve azért kérte a törvényi felhatalmazást a közalapítványra, mert úgy kíván dönteni, hogy a bérlők személyének a kiválasztásába az alkotóművészek is beleszólást nyerjenek. Ugyanakkor - éppen a lakásjog megfelelő szabályainak érvényesülése érdekében - rendeletben kívánják szabályozni a műteremlakásokra vonatkozó speciális fe ltételeket. Felvetődhet, hogy ki minősül alkotóművésznek, mert ez sem a korábbi szabályozásban, de a bizottság többségi véleményében most sem a törvényi szabályozás tárgya. Az ajánlás 2. pontjában a javaslattevő csupán az ingatlankezelő szervekkel munkavis zonyban álló házfelügyelőkre terjesztené ki az elhelyezési kötelezettséget. Úgy ítéltük meg, azt a tényt, hogy ki minősül jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak, a korábbi hatályban volt 1/1971.(II.8.) kormány számú rendelet rendelkezése alapján lehetet t eldönteni. Amennyiben e kérdésben vita merülne fel, a bíróság is - a lakástörvény átmeneti rendelkezései szerint - ennek alapján döntene. Az ajánlás 3. pontjában a javaslattevő képviselő úr a lakástörvény 85/b § (2) bekezdés elhagyását javasolja. A tulaj donostársaknak - szól a bizottság véleménye - azt a nyilatkozattételi kötelezettségét,
