Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a belügyminiszterhez - “Miért nem tárt fel semmit az úgynevezett privatizációs visszaéléseket vizsgáló kormány alibi-bizottság?” címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
327 Összesen hat esetben kezdeményezett eljárást. A bizottság előtt 35 feltűnően problémás ügy szerepelt, melyekben a rossz gazdasági döntések, a politikai nyomás és a haveri részrehajlás keveredik. Az ÁVÜ pá rtsemlegessége 1992ben szűnt meg. A visszaélések két módon történtek: amikor a kormány részéről nyomást gyakoroltak az ÁVÜ vezetésére, vagy az igazgatótanács egyes tagjaira, vagy amikor az ÁVÜ akkori vezetőit a régi elvtársi, baráti kapcsolatok befolyásol ták a döntésekben, két azonos ajánlat közül a régi kapcsolatét terjesztették az igazgatótanács elé. 89 ezer üzlethelyiség 60 százalékát így privatizálták. A kormánybizottság nem tudott vizsgálni, mivel eltűntek a dokumentumok. Súlyos vagyonvesztések követ keztek be. Az Első Pesti Telefontársaság, a Matáv, a Nikexszékház, a Tokaji Borkombinát stb. esetében. Súlyos visszásságok jellemezték a Duna Intercontinental, a Pharmatrade, a Csepeli Szerszámgépgyár, a Tungsram, az Autóker és a teljes növényolajipar pri vatizációját. A külföldiek is hitelből vásároltak, vagyis úgy vittek, mintha hoztak volna. Ezek után kérdezem: 1. A bizottság miért nem vette figyelembe az ÁVÜ volt igazgatója, Rajcsányi Péter 35 cégre vonatkozó összeállítását? 2.a) Miért nem teljesítették törvényes kötelezettségüket, amikor tapasztalták, hogy eltüntették vagy nem őrizték meg a privatizáció dokumentumait, mely a Btk. 289. szakasza szerint bűncselekmény, például a Nikexügyben? b) Nem készítettek vagyonértékelést, illetve különböző időpontok ban többet is készítettek. 3. A Caola esetében miért nem fellebbezték meg az ügyészség nyomozást megtagadó határozatát? 4. Ahol a dokumentumok eltűntek, miért nem kérték be azokat az új tulajdonosoktól? 5. Miért nem ellenőrizték a pénzforgalom bonyolítását a bankoknál, vagy az ÁVÜ könyvelésében? 6. Ellenőriztéke, hogy a privatizált vagyon értékesítési ára mennyiben tért el a valódi értékétől? Tisztelettel várom a miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon. - Közbeszólások a jobb oldalon: Helyes! Bravó, Ho moki! Bravó!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Én díjazom az ön áldozatos küzdelmét az előző kormány megb uktatása érdekében, (Derültség a bal oldalon.) és ott folytatnám, ahol a hárommal ezelőtti kérdésnél abbahagytuk. Ott akkor odáig sikerült eljutnom, hogy szemben az ön állításával, egyrészt hasznos volt a bizottság tevékenysége, mert nagyon sok, a jövőre n ézve hasznosítható megállapítást tett, másrészt különböző ügyekben különböző kezdeményezéseket tett, amelyek vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Ezért most ezekre nem térnék ki, noha ezek között olyan ügy is volt, amelyet most ön ismét hiányként említe tt meg a későbbiek során. Ezért a válaszomat majd írásban is el fogom önhöz juttatni. Ami a konkrét kérdéseket illeti: a Rajcsányi Péterféle listát figyelembe véve hat ügyet vizsgáltunk meg részletesen, a többi ügy esetében a részletes vizsgálatra okot ad ó körülményt nem lehetett megállapítani. Ön ismét a Btk. számviteli fegyelem megsértése bűncselekményre hivatkozott, ennek kapcsán előbb említettem már az iratkezelési szabályzat hiányát, illetve azt, hogy a két ügy egymást nem fedi. Az említett ügyben egy ébként a feljelentés megtörtént. Bűncselekményre utaló körülmény esetén megkeresést nyújtottunk be a legfőbb ügyész helyetteséhez, aki saját hatáskörben intézkedett az eljárásról. Ennek során hat ügyben történt feljelentéskiegészítés, majd nyomozáselrend elés, illetve két esetben történt megtagadás.
