Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP
3058 is. Remény van tehát arra, hogy egy európai és demokratikus jogállamhoz méltó médiatörvény szülessen. Végül azt szeretném hangsúlyozni: a törvénytervezet előkészítése valamennyi parlamenti párt közös munkája; éles viták és türelmes egyeztetések eredményeként jött létre. A kormány, valamint a parlamenti pártok helyesen döntöttek, amikor egy ilyen horderejű alaptörvény létrehozásánál a lehető legszélesebb pol itikai és szakmai egyetértésre törekedtek. A törvénytervezet nem szentírás. Még folyamatosan elemezzük, árnyaljuk, mérlegeljük a beérkező szakmai véleményeket és módosító indítványokat. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a törvényt még ebben az évben elfoga dja az Országgyűlés. Mindannyian, akik e törvénytervezet létrehozásán fáradoztunk, talán hamarosan, végrevalahára fölsóhajthatunk - nagy kő esik le a szívünkről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt O rszággyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat, a házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően 2020 perces időtartamban. Tájékoztatom önöket arról, hogy a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata N éppárt képviselőcsoportja vezérszónoki felszólalását jövő heti ülésünkön kívánja ismertetni. Megadom a szót Jánosi György úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának; szólásra készül dr. Zsigmond Attila úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. JÁNOSI GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Régi adósságát törlesztheti most a parlament, ha megvitatja, megtárgyalja és a szükséges módosításokkal elfogadja a most beterjesztett törvényjavaslatot. Lassan harmadik éve mulasztásos alkotmánysértést követ el a Magyar Országgyűlés, hiszen a korábban alkotmányellenesnek talált jogszabályok helyett mindezideig nem tudta megalkotni azt a törvényt, amely szabályozottá, átláthatóvá, társada lmilag kontrollálhatóvá teszi az elektronikus média világát. Miért volt nehéz megalkotni ezt a jogszabályt? Miért küszködtünk ezzel a törvénnyel éveken keresztül? Azt hiszem, ennek alapvetően két oka van. Az egyik ok arra vezethető vissza, hogy jól látható módon sokáig működtek bennünk a kölcsönös félelmek az információs hatalom kisajátításától. A kölcsönös bizalmatlanság és a kölcsönös félelem légkörében nem tudták azokat a garanciákat tisztázni a politikai erők, amelyek a médiatörvényhez szükségesek. Ugya nakkor - és ez a másik oka az elnyúló munkának - mindannyian tudtuk, hogy médiatörvényt csak többpárti alapon lehet létrehozni. Hiszen az elektronikus média világa olyan információs hatalmat jelent, olyan garanciarendszert jelenthet a demokrácia működéséhe z, amelyhez feltétlenül indokolt több politikai erő egyetértése. A rendszerváltás óta sikeresen alkottuk meg a demokrácia intézményrendszerét. Sikeresen hoztuk létre megegyezés útján azokat a garanciákat, amelyek a demokrácia működését biztosítják. E garan ciák sorába tartozik a sajtószabadságot biztosító rádiózásról és televíziózásról szóló törvény is, ezért indokolt volt a konszenzuskeresés. Az MSZP számára több, eddig elkészült változat is elfogadható volt e törvény megalkotása szempontjából. Mégis az elő bbiekre tekintettel újra és újra nekifutottunk a konszenzuskeresésnek, újra és újra megpróbáltuk hatpárti tárgyalás keretei között a kölcsönösen elfogadható garanciákat tisztázni. Most eljutottunk oda, hogy egy olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amely alapvető kérdésekben hatpárti egyezségen nyugszik, és amelynek további részleteiben további hatpárti megegyezés várható. Melyek a legfontosabb feladatai ennek a törvénynek? Milyen követelményeket kell kielégítenie a rádiózásról és televíziózásról sz óló jogszabálynak?
