Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP
3059 (11.20) Én három alapvető feladatot szeretnék kicsit részletesebben körbejárni, bemutatva azt is, hogy ezekre milyen megoldást kínál ez a törvényjavaslat. A törvény első alapvető feladata a közszolgálati médiumok jogállásának rendezése, intézményes formájának meghatározása és a felügyelet kérdésének tisztázása. Milyen alapdilemmával, alapellentmondással kellett itt szembenézni, milyen megoldást lehetett találni e dilemma feloldására? A dilemma egyrészt abból állt, hogy nyilvánvalóvá kelle tt tenni a törvényben a köztulajdonlási forma bevezetését, nyilvánvalóvá kellett tenni az állami tulajdonlási forma kiiktatását, hiszen amíg a közszolgálati intézmények állami tulajdonban működnek, addig mindig fennáll a lehetősége és fennáll a veszélye an nak, hogy a mindenkori kormány politikai befolyását a tulajdonlásán keresztül érvényesíteni tudja a közszolgálati intézmények működésében. A másik oldalon a dilemma másik oldalát az adta, elemi kötelessége a törvénynek, hogy világos, átlátható, kellően sza bályozott gazdálkodási formát találjon a közszolgálati intézmények működése számára. Az első problémára jó választ adhat a közalapítványi forma bevezetése, hiszen az valóban világossá teszi, hogy az állam lemond tulajdonáról és átadja azt a köznek, átadja azt a társadalom számára. A közalapítványi formában azonban nem biztosítható az a világos, átlátható gazdálkodási feltételrendszer, amely nagy eszközöket, nagy pénztömeget mozgató intézmények szempontjából rendkívül indokolt. A jelenlegi jogszabályok keret ei között az ilyen gazdálkodási forma leginkább a részvénytársaság keretei között valósítható meg. A részvénytársasági forma azonban nem biztos, hogy választ tud adni a köztulajdonlási gyakorlat bevezetésére. Ezért a törvényjavaslat egy keresztmegoldást tá r a parlament elé, egy olyan formát, melyben az Országgyűlés létrehozza azokat a közalapítványokat, amelyek a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió működtetését szolgálják, de ugyanakkor előírja e közalapítványok számára, hogy meghatározott időn belül hozzák létre azokat a részvénytársaságokat, amelyek világos, átlátható, ellenőrizhető gazdálkodási formát biztosítanak az intézmények számára. Ha tehát a Magyar Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, létre kell hogy hozzon három közalapítványt, s létre kell hozni azok kuratóriumait is. A kuratóriumok felállítása körül hosszas politikai vita folyt a parlamenti pártok között. E kuratóriumoknak egyrészt vagyonkezelői feladatokat kell ellátni, tulajdonosi jogokat kell gyakorolni, másrészt műsorfelügy eleti feladatokat is el kell látniuk. A törvényjavaslat olyan kuratóriumok felállítását javasolja, amelyben viszonylag elkülöníthetők egymástól a vagyonkezelői feladatok és a műsorfelügyeleti feladatok. A javaslat értelmé ben a parlamentnek kell felállítania e kuratóriumok elnökségeit, mégpedig kiegyensúlyozott politikai alapon, azonos számú delegálttal számolva ellenzéki és kormánykoalíciós oldalról. E kuratóriumi elnökségek feladata lesz alapvetően a közalapítványra bízot t vagyon kezelése és ezeknek az elnökségeknek kell számot adniuk a parlament előtt is, hogy hogyan gazdálkodott az intézmény a rájuk bízott vagyonnal. E beszámolót évente a parlament előtt kell majd megtenni. A kuratóriumi elnökségek azonban kiegészülnek t ovábbi tagokkal a törvényjavaslat értelmében, olyan tagokkal, akik világossá teszik, hogy a kuratóriumok a társadalmi reprezentáció alapján is működni kívánnak, hiszen a parlamenti frakcióval rendelkező politikai pártok delegáltjain túl e kuratóriumok munk ájában részt vesznek azoknak a társadalmi szervezeteknek a képviselői is, akik a leginkább érintettek a közszolgálati intézmények működése és működtetése szempontjából.
