Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FILLÓ PÁL, az MSZP
3047 szakképzésről és a Szakképzési Alapról szóló törvényt, amelyiknek a címében már szerepel az alap, akkor esetleg itt is alaprészre vonatkozó törvényt kell ér teni a továbbiakban, vagy netán az önállóan csak a Bérgarancia Alapról szóló törvénynek mi a további sorsa? (10.20) Tehát ha ez a törvény csak a Bérgarancia Alapról rendelkezik és most ezt teljes egészében megváltoztatják, akkor azt hiszem, egy ilyen egysz erű utalással, hogy itt most alaprészt kell helyette érteni, ennek a problémának a megoldása nem a kifejezett tökély. Nem is utalnék a törvényjavaslat további részleteire, de még egy általánosnak tűnhető vagy tűnő megjegyzést szeretnék tenni a pályakezdő s egélyek megszüntetésével kapcsolatban. És itt teszem ezt azért, mert az elmúlt parlamenti ciklusban nagyon sokszor hallottuk ellenzéki képviselőktől, hogy a pályakezdő fiatalok helyzetének megoldására lehetnek nagyon jó intézmények, amelyeket eddig még nem vezettek be; például a gyakornoki képzés. Vagy mondhatnám egyéb területre vonatkozóan, ugyancsak a munkanélküliség kezelésével kapcsolatban, a részfoglalkoztatás minél szélesebb körben való elterjesztését. Gondolom, ezek azok a szakmai vonások, amelyek ma jd esetleg egy átfogó módosításban megjelenhetnek, de most ez a törvényjavaslat erről nem szól. Tehát itt a kritikánk a pályakezdő fiatalok segélyének megvonásával kapcsolatban elsősorban nem az, hogy egy jól működő intézményt szüntet most meg ez a törvény javaslat, hanem az, hogy nincs helyette megint semmi. Mert hogyha egyértelmű volna a rendelkezés, hogy a pályakezdő fiatalok segélye helyett képzési, továbbképzési lehetőségeket tud ez a javaslat ajánlani, illetve ennyivel megnöveli a szakképzés alapját va gy a szakképzési alaprészt, akkor tudnánk vele mit kezdeni. Tekintettel arra, hogy időnk lassan lejár és a törvényjavaslat részletes kritikáit a benyújtandó módosító indítványainkban fogjuk majd megfogalmazni, erről később, a részletes vita keretében szere tnék szólni. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most megadom a szót Filló Pál úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Szólásra készül Nemes Miklós úr, a Független Kisgazdapárt részéről. FILLÓ PÁL , az MSZP képviselőcsoport részéről: Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvénytervezetet. Valamennyien tudjuk, hogy az államháztartás reformja, a kincstári gazdálkodá s bevezetése az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálatát, a hasonló célokat szolgáló alapok integrálását teszi szükségessé. Az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálata a döntően költségvetésből táplálkozó alapok megszüntetését eredményezte. Cs ak azok az alapok őrizték meg elkülönített alapjellegűket, amelyek nem költségvetési forrásokból, hanem más, célzott befizetésekből jönnek létre. Az eddigi öt elkülönített állami pénzalap közül három: a Szakképzési, a Bérgarancia, illetve a Rehabilitációs Alap kizárólag munkaadói befizetésekből képezte forrásait. Míg a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja bevételeit a munkaadói és munkavállalói befizetések képezik. A Foglalkoztatási Alap forrását eddig a foglalkoztatási törvény alapján a költségvetési támoga tás és a privatizációs bevételek adták. Ha a Foglalkoztatási Alap finanszírozása nem változott volna, esetében is az alapszerű működés megszüntetése került volna szóba. Tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási Alap 1995ben már a Szolidaritási Alap előző é vi szufficitjéből működött, és döntően ez várható 1996ban is, illetve hogy az aktív eszközökre fordított kiadások jelentős megtakarításokat eredményezhetnek a munkanélküliellátások kiadásaiban, így célszerűnek és ésszerű megoldásnak tartjuk, hogy a Fogla lkoztatási Alap is a Munkaerőpiaci Alap részévé válik.
