Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FILLÓ PÁL, az MSZP
3048 Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alapösszevonás célja egyrészt az, hogy az állami foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását szolgáló, illetve az e célokhoz kapcsolódó, döntően a munk avállalók és a munkaadók befizetéséből táplálkozó források, eszközök a jelenleginél összehangoltabban, rugalmasabb módon segíthessék a munkaerőpiaci, szakképzési célok megvalósítását. Másrészt, hogy a Munkaerőpiaci Alap működése illeszkedjék az államháztar tás, az elkülönített pénzalapok változó működési rendjéhez, valamint a kezelés egységes rendje tegye lehetővé, tegye átláthatóbbá a gazdálkodást, és ezzel adjon lehetőséget a befizetők és a nyilvánosság nagyobb kontrolljára. Az alapok összevonásával válik lehetségessé annak a hosszú távú célnak a megvalósítása is, hogy a szervezet fő feladata a foglalkoztatás elősegítése, az aktív álláskeresés ösztönzése legyen, és a pénzbeli ellátások biztosítására csak az előbbiek eredménytelensége esetén kerüljön sor. A törvénymódosítások közé ezért kerülhetett egy látszólag ide nem illő javaslat, a pályakezdő munkanélkülisegély felváltása aktív foglalkoztatási eszközökkel. Tisztelt Képviselőtársaim! 1996. július 1jével megszűnik a pályakezdők munkanélküli segélye. A se gélyezési rendszer áttekintését a gyakorlati tapasztalatok is indokolták. A pályakezdők munkanélküli segélye nem szerencsés a tekintetben, hogy a fiatalok életkezdése tanulmányaik befejezését követően azonnal munkanélküliellátással kezdődjön. Továbbá a se gély nem eléggé ösztönzi a fiatalokat a munkába állásra sem, mivel a rövid idejű várakozási időtartam lejártát követően előzetes munkavégzés, járulékfizetés nélkül alanyi jogon került sor a segély kifizetésére. Azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk abban , hogy a fiatalok számára életpályájuk kezdetén nem a megfelelő megoldás az alanyi jogú ellátások várakozásra, passzivitásra ösztönzése akkor, amikor életkeretei még kialakulatlanok. Számukra elsődleges fontossága van a megfelelő képzettség biztosításának, illetve az, hogy munkahelyre kerüljenek, munkatapasztalatok birtokába jussanak. Abban az esetben, ha az eddig segélyezésre fordított milliárdokat aktívan használjuk fel, megnöveljük a fiatalok munkába állási esélyeit. Történhet ez úgy, hogy piacképesebb k épzettséget biztosítunk számukra, illetve bértámogatással segítjük elő a gyakorlati tapasztalatok megszerzését. Segély helyett a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítését, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását célozzuk meg. Kedves Képvis előtársaim! Tudomásunk szerint a tárca nem csupán a törvényjavaslatban szereplő kormányrendelet kiadását tervezi - amely az előbbiekben vázolt célok megvalósulásához hozzásegítene , hanem kidolgozott egy cselekvési programot is annak érdekében, hogy a fia talok pályaválasztását segítő munkaerőpiaci tájékoztatás javuljon; hogy az iskolarendszerből kilépők iskolázottsága, szakképzettsége, a felsőfokú végzettséget szerzők aránya növekedjen; hogy a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci esélyei b ővüljenek. Kedves Képviselőtársaim! A Munkaerőpiaci Alap létrehozása indokolja a működés rendjének átalakítását, valamint annak újragondolását, hogy hogyan kapcsolódnak a munkaadók és a munkavállalók egyrészt mint a munka világának szereplői, másrészt mint befizetők, az Alapot érintő döntésekhez. A foglalkoztatási törvény ily módon szabályozza a Munkaerőpiaci Alap forrásait, az Alapból teljesíthető kifizetések körét, az Alappal rendelkezni jogosult miniszter, továbbá az érdekegyeztető szervek jogosítványait . Az egységes Munkaerőpiaci Alapon belül különböző célú kifizetéseket az alaprészekben elkülönített pénzeszközök fogják biztosítani. A szolidaritási alaprész a munkanélküliellátásokat biztosítja, a foglalkoztatási alaprészből a foglalkoztatás elősegítéséh ez, a munkanélküliség megelőzéséhez, annak hátrányos következményei enyhítéséhez nyújtható támogatás. A bérgarancia alaprészből a felszámolás előtt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szembeni bértartozásának kiegyenlítése előlegezhető meg. A reha bilitációs alaprészből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását igyekszünk elősegíteni, a szakképzési alaprészből pedig a szakképzés fejlesztéséhez és a gyakorlati képzéshez nyújtható támogatás. (10.30)
