Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÓTH TIHAMÉR, az MDF
3046 módosította a foglalkoztatási törvényt, amely azért valahol a munkanélküliség kezelésében kimagasló szerepet kell hogy betöltsön. Valóban, a költségvetési vitánál is elmondtuk, nem szerencs és az, hogy a költségvetési törvény utal alapok összevonására, ugyanakkor nem ismerjük a hozzá benyújtott konkrét törvényjavaslatot. Valóban megnehezítette volna a kormány nekünk, ellenzéki képviselőknek a dolgát abban az esetben, ha - mondjuk - a költségv etési törvényjavaslattal együtt nyújt be egy hasonló témájú törvényjavaslatot, és ráadásul az bírja az Érdekegyeztető Tanácsnak az egyetértését is. Nem így történt, kétszeresen nem így történt. Nincs ÉThozzájárulás, és ahogy miniszter asszony is említette , utóbb került ez a törvénymódosítás beterjesztésre. Általában szeretnék néhány szót szólni arról az elképzelésről, amelyik itt alapok összevonására irányul, és különösen teszem ezt azért, mert a kormánynak, ahogy hirdette, az államháztartási törvény módos ításával kapcsolatban is az úgynevezett nagy ellátórendszereknek a felbontására van elképzelése és javaslata. Ha mellétesszük ezt a mostani törvénymódosítást, akkor pont az ellenkezőjét látjuk. Látjuk azt, hogy különböző más célra létrehozott, más források ból táplálkozó alapok működnek, segítve a foglalkoztatás, a szakképzés helyzetét, illetve a nehéz helyzetben, fizetésképtelen helyzetben levő vállalatoknál a munkabérek kifizetését. És most ezekből a kormány egy nagy sepréssel csinál egy közös alapot, és a rról próbál bennünket meggyőzni, hogy ez hatékonyabban fog majd működni, mint a korábbi rendszer. Természetesen tudjuk azt, hogy minden elméleti megoldás majd a gyakorlatban fog vizsgázni, de azért vannak olyan dolgok, amelyeknél már előre lehet látni, hog y egyes elméleti elképzeléseknek milyen esélyük lesz arra, hogy sikeres vizsgát tegyenek a gyakorlatban. Itt való igaz, szakmai kifogásunk elsősorban az irányban fogalmazódott meg, hogy a legnagyobb problémát abban látjuk, hogy a költségvetésből, a privati zációból származó alapbefizetések összekeverednek azokkal a pénzekkel, amelyeket munkaadók, munkavállalók fizetnek be éppen azért, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák rendezéséhez, kezeléséhez hozzájáruljanak. Gondolom, a javaslat kidolgozói is érezték, hogy nem teljesen problémamentes egy ilyen nagy összesepert alapnak a további működtetése, ugyanis mind ez ideig ismeretlen új szakmai megoldáshoz nyúltak; a nagy alapon belül úgynevezett alaprészekről beszél ez a törvényjavaslat, és majdhogynem követi azt a korábbi tagozódást, ami szerint önálló alapokról beszélhettünk. Ennek megfelelően a nagy alapon belül szolidaritási alaprész, jövedelempótló támogatás alaprész, foglalkoztatási alaprész, bérgarancia alaprész, szakképzési alaprész, rehabilitáci ós alaprész és működési alaprész lesz. Kívánom, hogy ennek a javaslatnak a szakmai kidolgozói ne csalatkozzanak, de úgy érzem, lényegesen egyszerűbb lett volna a helyzet, ha nem egy nagy összevonás és ezen belül pedig ilyen kis cikkelyeknek, kis részeknek az elkülönítése történt volna, hanem az eddig meglevő működési hiányosságból kiindulva változtatták volna meg a szabályozást. Általános vitáról lévén szó, most nem kívánok a törvényjavaslat egyes konkrét szakaszaira vonatkozóan kritikát megfogalmazni, de m indjárt az elején szeretném megjegyezni azt is, hogy talán a törvényjavaslat címének a megválasztása is helyesebb lett volna akkor, ha nem úgy szól ez a törvényjavaslat, hogy egyes törvények módosításáról, amelyek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcso latosak, hanem - ha már ez a cél , mondjuk ki, hogy a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatban egyes törvények módosításáról. Nagyon érdekesen alakul majd a hatályba kerülő törvények címe és szövege. Ugyanis a zárórendelkezések egy utalá ssal elintézik azt, hogy ahol korábban Foglalkoztatási Alapról, Szakképzési Alapról és Bérgarancia Alapról szól a jogszabály, ott mindenütt az ezeknek megfelelő alaprészt kell érteni. Tulajdonképpen az első törvénynél, amelyet a legnagyobb mértékben érint ez a módosítás, a foglalkoztatási törvénynél olyan nagyon gond a címben nincs is. De ha megnézzük a
