Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3006 kénytelenkelletlen elfogadtuk, mert magunk is láttuk, hogy az idő már rövid az átállásra. Szeretném megjegyezni, hogy egyetlen ellenzéki módosító indítvány sem indítványozta a határidőhosszabbítás eltörlését, hiszen az ellenzék is egyetértett az indokokkal a határidőhosszabbítás tekintetében. Egyedül egy szabaddemokrata indítvány - Kőszeg Ferencé - ind ítványozott rövidebb, '97es határidőt. Igaza van azonban az Alkotmánybíróságnak abban, hogy a '91 óta eltelt idő elegendő lett volna a változtatásokra. Azt azonban már a nyilvántartási törvény '92es megalkotásakor látni lehetett, hogy a határidő eredmény telenül fog eltelni, hiszen semmiféle garancia nem volt arra, hogy valaki is rászorítja az ellenérdekelt nagy adatkezelőket a változások feltételeinek kimunkálására. Nem volt a változtatásoknak kormányzati felelőse. A külső ellenőrzést szolgáló adatvédelmi biztosi hivatal pedig csak papíron létezett. A kormány pedig nem tervezte az éves költségvetésekben sem az átalakítás pénzügyi fedezetét. Ezt is szeretném Sepsey képviselő úr figyelmébe ajánlani, amikor arról beszélünk, hogy kit milyen felelősség terhel. Az is világos volt, hogy egyébként ezek miatt az indokok miatt az SZDSZ meg sem szavazta annak idején a törvényt, pontosan azért, mert nem láttuk a garanciát arra, hogy végrehajtásra kerül a határidőig. Az is világos volt, hogy a kormányváltozás után az új kormánynak sem az lesz a legfontosabb feladata, hogy a személyi szám átalakításának ügyét tolja első éves munkaterve homlokterébe. Én megértem, hogy az átalakulás kormányai - és itt most az Antall, a Boross, illetőleg a mostani kormányról egyará nt beszélek - rendkívül nehéz helyzetben vannak akkor, amikor sok, egyaránt égető feladat között valamiféle fontossági sorrendet kívánnak felállítani. Az azonban érthetetlen, hogy négy év alatt miért nem készült el legalább a személyi számos nyilvántartási rendszer átalakításának koncepciója s a végrehajtás ütemterve. Íme, most pár hónap elegendő volt ahhoz, hogy egy ilyen terv körvonalazódjék! Ahogy ezt én már régebben is elmondtam, ezért mindkét kormányt felelősség terheli. A felelősség azonban időarányos an oszlik meg közöttük. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor vagyunk igazságosak, ha időarányosan osztjuk meg a felelősséget. A totális ellenőrzésre törekvés vádját, amely megfogalmazódott a Bokroscsomag eme részének vitájában és fölfölbukkant az előző parla menti ciklusban is az előző kormány határidős törekvéseivel szemben, mindkét kormány feje fölül el kell hárítani. (19.00) (A jegyzői székben dr. Trombitás Zoltánt Nahimi Péter váltja fel.) Hiszen amennyiben ez igaz lenne, nehezen érthetnénk, hogy az előző kormány alatt miért született korszerű adatvédelmi törvény, s az is nehezen érthető lenne, hogy a jelenlegi kormány alatt miért sikerült végre megválasztani az adatvédelmi biztost. Én mindezek alapján azt szeretném javasolni, tisztelt képviselőtársaim, hog y kapcsoljuk ki a politikai elemet és a vádaskodásokat ebből az ügyből. Az alkotmánybírósági határozat második része a személyi szám használatának térbeli kiterjesztését kifogásolta. A használatra jogosult zárt körnek a feloldását bélyegezte alkotmányellen esnek. Ezt a részt, tisztelt Ház, szintén megérteném, ha ez lett volna a törvényalkotó szándéka. Az alkotmánybírósági határozatnak ez a része azonban egy sajnálatos félreértésen alapul. A félreértést egy elírás és ennek következtében egy tévesen kihirdetet t törvényi rendelkezés okozta, egy olyan rendelkezés, amelyet senki - se a kormány, se a parlament - nem terjesztett elő, és ezért senki nem szavazott meg. Az elírás folytán a nyilvántartási törvény 21. §a felvezető szövegében írt b) pont c) pontra változ ott. A betűelírás eredményeként azonban az összes olyan adatkezelő jogosítványt kapott a személyi szám használatára, akiket ebből már a '92es törvény is kizárt. Így keletkezett az a látszat, mintha a törvénymódosítás kapcsán a nyilvántartási törvény előtt i alkotmányellenes állapot került
