Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3005 Egyébként nem is értem teljesen képviselőtársam felvetését, hiszen pontosa n azáltal, hogy határozati javaslat formájában megtárgyaljuk a koncepciót, el lehet kerülni azt, hogy egy beterjesztett törvény kapcsán kelljen koncepcionális kérdéseket fölvetni. Mert ebben a helyzetben mi történne? Az történne például, hogy ha valaki a k oncepciót kifogásolná, s a kormány rádöbbenne arra, hogy valóban igaza van azoknak, akik kifogásolják a koncepciót, akkor a kormánynak vissza kellene vonnia a törvényjavaslatot, át kéne dolgoznia és újra elő kellene terjesztenie. Ezt a késedelmet pedig ebb en az ügyben, azt hiszem, nem engedhetjük meg magunknak. Én kifejezetten üdvözlöm azt, hogy végre van egy olyan ügy, amelyben előzetesen koncepcióról lehet tárgyalni. Én nem nagyon emlékszem vissza más törvényhozási tárgyra - lehet egyébként, hogy az emlék ezetem csal és véges , amikor meglett volna a parlamentnek az a lehetősége, hogy a törvény koncepciójáról előzetesen szót váltson a tisztelt Ház. Tisztelt Képviselőtársaim! A személyiszámügy alkotmányos megoldásának egyébként az az alapfeltétele, hogy a vita végre helyes mederbe terelődjék. Jelenleg ugyanis több téves hiedelem nehezíti a tisztánlátást. Ezért én mindjárt elöljáróban fontosnak tartom két dolog tisztázását. Az egyik: szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy nem maga a személyi szám alkotmány ellenes, hanem annak korlátozás nélküli, általános használati módja és egységes használata. Az Alkotmánybíróság tudniillik maga utalt erre, amikor az 1991es határozatában a személyi számot az "akkori formájában" semmisítette meg. "A törvényhozó felelősség e eldönteni, hogy az Alkotmánybíróság által mai formájában megsemmisített személyi számot immár korlátok között ismét bevezetie, s hogy ez esetben milyen megszorításokat alkalmaz és milyen speciális ellenőrzést épít ki." - írta határozatának indoklásában a bírói testület. Az Alkotmánybíróság ott és akkor a személyi szám alkotmányellenességét tehát azért mondta ki, mert az akkori szabályozás a személyi számra semmiféle korlátozást nem tartalmazott. És itt kell megállnunk egy pillanatra, mert nagyon fontos a z, amit most le szeretnék szögezni. Az információs önrendelkezési jog megsértését ugyanis nem önmagában egy azonosítási jel jelenti, hanem az adatok jogellenes összekapcsolása. Ebből következik véleményem szerint, hogy az információs önrendelkezési jognak nem a személyi szám léte vagy nemléte a legfőbb problémája, hiszen az adatbázisokat bármiféle más azonosító fölhasználásával is össze lehet kapcsolni jogosulatlanul, mégpedig - nagyon jól tudjuk, hogy a számítógépes technika jelenlegi fokán - mindenféle na gyobb nehézség nélkül. Ugyanakkor az is igaz, tisztelt Ház, hogy egy univerzális személyazonosító szám éppen a lényegénél, az univerzális összekapcsolhatóság céljánál fogva jelent különös veszélyt az információs önrendelkezési jogra. A vitának tehát állásp ontom szerint nem a személyi szám létéről vagy nemlétéről kellene folynia, hanem arról, hogy milyen módszerekkel lehet a korlátlan és önkényes adatcserének gátat vetni. A másik tisztázandó tény az, hogy a közhiedelemmel szemben nem a személyi szám szűnne m eg '95. december 31én, hanem annak használati köre zsugorodna még inkább össze, és maximum a képzési módja változna. Mert ma sem az a személyi szám, ami régen, hiszen a személyi adatok és lakcímek nyilvántartásáról szóló törvény már eleve leszűkítette a h asználatot. A törvény három nagy adatkezelői kört különböztetett meg a számhasználat alapján. Az egyik már '92 óta sem használhat személyi számot, a másik kör csak '95. december 31éig használhat, a harmadik kör pedig a jövőben is használhatná. Ez az, amit szeretnék itt megjegyezni; tehát a közhiedelemmel ellentétben nem a személyi szám szűnne meg december 31én. Az Alkotmánybíróság legutóbbi, júniusi döntése az idevágó szabályozás két részét találta alkotmányellenesnek. Az egyik ilyen rendelkezés, amely a személyazonosító jel használatának '99. december 31éig terjedő időbeli kiterjesztését irányozta elő. Meg kell mondjam: megértem a döntésnek ezt a részét. Már a '95. május 17ei ülésnap május 18i hajnali szakaszában, hajnali 3/4 6 körül a parlamenti beszé demben is utaltam a határidőhosszabbítás problematikus voltára; éppen a jogbiztonsági okokra hivatkoztam. Akkor azonban a kormány hosszabbítási szándékát
