Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
2999 kormány, illetve az a módosított javaslat, amelyet most miniszter úr mondot t, hogy december 20a, egyaránt azt jelzi, hogy a kormányzatnak van egy kész koncepciója, van egy - mondjuk - kilencven százalékban pontosított normaszövege, amelyet be kíván terjeszteni az Országgyűlés elé. Ilyen előkészületek mellett, amikor egy országgy űlési határozati javaslatnak a szükségességét kell vizsgálni az általános vitára bocsátás kapcsán, felmerül a kérdés, valóban szükségese, hogy az Országgyűlés ezekben a kérdésekben döntsön, amikor ez valójában jelen esetben a kormányzatnak a kompetenciája . Tudniillik ez a határozati javaslat igazából a törvényhozás számára semmit nem mond. Nincs is kötőereje - hangsúlyozni szeretném, mert a kormány által majdan beterjesztendő törvényjavaslat általános vitájában, részletes vitájában mindent lehet kifogásoln i, ami abban a törvényjavaslatban le van írva, attól függetlenül, hogy a határozati javaslat esetén az Országgyűlés bizonyos fő irányokat és koncepciókat meghatározott. Akkor meg mi szükség van erre? Miért kell az Országgyűlésnek, jelen esetben most ez nem egy hangzatos dolog, a drága idejét egy ilyen határozati javaslatra vesztegetni, amely - hozzáteszem - számtalan formai és tartalmi fogyatékosságban szenved, amikor tudjuk, a törvényjavaslatot még ebben az évben, figyelemmel az alkotmánybírósági döntésre, a kormánynak úgyis be kell terjeszteni. A kisebbség véleménye szerint ez a határozati javaslat beterjesztése a kormányzat részéről valójában egy pótcselekvés. Valójában egy alibi cselekvés, amellyel leplezni kívánja azt a mulasztását, amely 1994. június 1 5e óta következett be, hogy nem tett semmit az alkotmánybírósági határozat megvalósítása érdekében. Ez év nyarán döntött az Alkotmánybíróság, hogy nem engedélyezi a határidő meghosszabbítását. Ez év nyarától lehetősége lett volna a kormánynak, hogy még id ejében, megvitatásra alkalmas időpontban terjesszen be ilyen elveket. Miután a kormány ezt nem tette meg és nagyon rövid határidő áll a rendelkezésére, hogy a törvényjavaslatot beterjessze, amelynek a szövege - véleményünk szerint - megvan, ezért indokolat lannak tartjuk, hogy az Országgyűlés ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozzon. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak. KUNCZE GÁBOR belügymi niszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két percben kívánok reagálni a képviselő úr felvetéseire, mert azok a kísérleteim, amelyekben arra akartam őt már korábban is többször figyelmeztetni, hogy az élet nem akkor kezdődött, amikor ő bejött a parlame ntbe, eddig sorra kudarcot vallottak. Az Alkotmánybíróság 1992ben hozott, kedves Képviselőtársam, határozatot, hogy 1994. december 31ig meg kell alkotni ezt a szabályozást. Talán szíveskedjék majd akár egy koncepciót, akár egy törvényjavaslatot mutatni n ekem ebből az időszakból, amikor bárki is tárgyalta volna ezt a kérdést. Előterjeszteni a határozati javaslatot pedig azért kényszerültünk, mert világos volt, hogy a parlamentnek nem lesz lehetősége ezt a törvényt december 31ig elfogadni, akkor pedig kény szerülünk a határidő módosítására. Mert lehet, hogy nagyon népszerű dolog lenne, ha 1996. január 1jétől nem lehetne az adóigazgatásban nyilvántartani az adófizetési kötelezettségeket, vagy lehet, hogy népszerű dolog lenne, ha különböző ügyekben, adott ese tben nem lehetne választást vagy népszavazást megtartani. De a felelős magatartás nem ez, hanem az hogy 1996. december 31éig meghosszabbítjuk a határidőt, megfelelő időt biztosítva a kellő felkészüléshez, mert ennyi idő alatt ez nem lehetséges. Ahhoz azon ban, hogy ezt a határidőmódosítást megtehessük, úgy gondoltuk, megfelelő garanciát jelent az az Országgyűlés és mindenki számára, ha az Országgyűlés egy határozati javaslatban kötelezi a kormányzatot - amilyet egyébként tett már az előző ciklusban is, csa k arra ön nem emlékszik , hogy bizonyos határidőn belül a kormány terjessze az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, az Országgyűlés pedig a lehetséges legrövidebb időn belül, éppen a megfelelő
