Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának újramegnyitása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
2975 hogy az óhajtott 134 milliárd helyett - ami szeptemberre 109re soványodott - a kormány által beterjesztésre került 81,7 milliárd forint fejezeti főösszeg maradjon érintetlen. A mezőgazdasági jövedelmezőség közismerten alacsony. A növényi és kertészeti termékek felvásárlási árai 199094 között 145 százalékra nőttek, ugyanezen idő alatt az állattenyésztési termékek felvásárlási árai 172 százalékra emelkedtek; közben az energiaárak átlagosan 252 százalékra, a növényvédőszer, alkatr ész, vetőmag- - nem sorolom tovább , az összes inputárak 194 százalékra. Tehát az agrárolló tovább nyílott. Emlékeztetem a tisztelt Házat az 1993ban végzett OECDtanulmányra, miszerint a nemzetközi szakirodalomban általánosan elfogadott mezőgazdasági tá mogatási PSEmutató Magyarországon 8, Svájcban 75, Japánban 71, az EU átlaga 47, az OECDtagállamok átlaga 44, az USAban 28, Ausztráliában 12, s csupán ÚjZélandban alacsonyabb, mint nálunk: 4. Ezzel együtt azt kérem, hogy arányaiban csökkenteni kell az e xporttámogatást, és növeli a termelői, illetve beruházási támogatást. Mintegy 100 milliárd forint beruházási összeg hiányzik ma a mezőgazdaságból. A mezőgazdaságnak nyújtott bankhitelállomány csökkent, nem azért, mert nem lenne rá szükség, hanem azért, mer t a mezőgazdaságban csökkent a hitelkihelyezés biztonsága, tehát a tőke vonul vissza a mezőgazdaságból. A beruházásra igen nagy szükség van. A vállalkozások, gazdálkodók saját jövedelmük terhére, a fennmaradásuk érdekében igyekeznek beruházással pótolni a legszükségesebbeket. Szavakban hangsúlyozzuk az agrártámogatások szükségességét és fontosságát, és mire csoportosítunk át most? - a beruházásból fogyasztásra. Tehát a közalkalmazottaktól is elvárható lenne ez ügyben némi önmérséklet, ugyanis nem lehet közö mbös számukra sem, hogy az élelmiszerek árai a jövőben hogyan emelkednek. Arról nem beszélve, hogy ez az ország céljaival sem egyezik. A Magyar Nemzeti Bank legújabb jelentésének 8. oldalán található: "alapanyagoldalról az élelmiszeripari termelés, illetv e az export növekedése erősen korlátozott". Ezek után nem lehet kétséges, hogy erre az 1,3 milliárdra nagyon nagy szükség lett volna. Nézőpont kérdése, hogy ez sok vagy kevés. Csak úgy megjegyzem, hogy '96ban az öntözésmeliorációs támogatásra 1,5 milliár d volt a benyújtott költségvetésben tervezve; ez '95ben 1,6 milliárd volt. Igen nagy szükség lenne a mezőgazdasági termelési alapok fejlesztésére, a kereskedelem, a beszerzés megszervezésére, az integráció kiszélesítésére. Beruházási tőke és forgóalapok h iányában a kis- és nagytermelők egyaránt a nagyobb hitelképességgel rendelkező nagy termelési rendszerek kiszolgáltatottaivá váltak. A helyi kisebb régiók integrációs törekvéseit szükséges támogatni. A mai szövetkezetek földtulajdonnal nem rendelkeznek, íg y teljes művelt területük után földbérleti díjat kénytelenek fizetni. Ezzel költségeik nőnek, mivel az így kifizetett pénz egyáltalán nem kerül befektetésre, hanem tőkekivonást jelent, és ezzel a szövetkezetek versenyképessége tovább romlik. A mezőgazdaság i dolgozók körében lett a legnagyobb az elmúlt években a munkanélküliség. A mezőgazdasági foglalkoztatottak körében még a minimálbér is késleltetetten lép életbe. Nem véletlen: az alacsony jövedelmezőség miatt nem képesek többet fizetni. Jó dolog a társada lmi párbeszéd, szerves része az Érdekegyeztető Tanács is, de hovatovább egy felsőházzá növi ki magát, s ezzel korlátozza a parlament szuverenitását. Nem célom a társadalom különböző csoportjainak egymás ellen való uszítása, de ennek az esetleges kockázatát is vállalva állítom: rendkívül rossz döntés a mezőgazdálkodásból élők felé. Ez rossz üzenet. Számukra egyértelmű, hogy a nekik szánt támogatásnál fontosabb a közalkalmazotti réteg békéje. Elismerem, ez kényszerlépés, és a stabilizációs törekvések ellen ha t, hiszen beruházásra szánt pénzt csoportosítunk át közvetlen fogyasztási célra. Adtunk be módosító javaslatot az exporttámogatás csökkentésére, hiszen arányait túlzottnak ítéltük meg, a 81,7 milliárdon belüli 41 milliárdot. De fejezeten belüli átcsoportos ításról volt szó, azaz a beruházásokat és a termelési támogatási összeget kívántuk növelni. Lehet, hogy indítványunk elbukik, de annyival tartoztam önmagamnak és az engem megválasztóknak, hogy ezt itt elmondjam. A döntés felelőssége az önöké.
