Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának újramegnyitása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2964 benyújtott módosítójavaslatcsomag az eredetihez képest csak szerény mértékű reálbérindexnövekedést valósít meg. Más m egfogalmazásban, a reálkereset az eredetileg tervezetthez képest nem 4, hanem 2 százalékponttal mérséklődik. Számottevő változást jelent azon módosító indítvány, amely az adójóváírás intézményét javasolja átformálni két jelentős ponton. Egyrészt az alsó jö vedelmi sávban 185 ezer forint összegig az adóelőleg mértéke a korábbi nulla százalékhoz képest 2 százalék. Ezzel párhuzamosan azonban a munkavállalót terhelő, most 10 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a jövő év során nem változik. Másrészt a bűvös 960 ezer forintos adójóváírási határ megszűnik és minden bérjövedelem után az összes jövedelmen belüli béraránynak megfelelően elszámolható az adójóváírás. Ezzel a módosító javaslattal megvalósul az, hogy minden bérjövedelem adójóváírásban részesül , vagyis azt kedvezményezi a törvény - igaz, eltérő mértékben , aki munkavállalóként bért kap, és annál nagyobb mértékben kedvezményez, minél nagyobb jövedelme származik az alkalmazotti béréből. Tisztelt Ház! Az általunk benyújtott módosító javaslatokkal sem lesz egy mindenki számára megnyugtató személyi jövedelemadó törvény. Valóban tudatában vagyunk annak, hogy nem szerencsés eltérő módon számítani a munkáltatók és kifizetők által kifizetett munkabérek adóelőlegét és majdan az összes jövedelem adóját. Ar ra a következtetésre jutottunk, hogy kívánatos lett volna más alternatív megoldást is kidolgozni arra, hogy a hasonló szándékot milyen más módon érhetjük el. Az idő- és egyéb korlátozó tényezők szorításában sajnos erre nem kerülhetett sor. De a törvény elf ogadását követően haladéktalanul el kell kezdeni azon dolgozni, hogy a fent körülírt problémákra kellő időben megtaláljuk a megoldást. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha az ellenzékben ülő pártok sem egyöntetűen vetik el az adójóváírás intézményét. Utalni szeretnék a FideszMagyar Polgári Párt vezérszónokára, aki támogathatónak ítélte ezen intézményt. Mindehhez jó alapot teremt a törvényjavaslat jelenlegi formája, amely - eltekintve a magas elvonást megvalósító adótáblától - új, egységes szerkezetével lény egesen áttekinthetőbben szabályozza a jövedelemadózás rendszerét. Meglátásunk szerint a törvényjavaslat elfogadása összességében magával hozza az eddig láthatatlan jövedelmek világosabbá válását. Igaz, hogy a részletes vita még előttünk áll, de engedjék me g, hogy két módosító indítványra, amely a vezérszónoklatban is jelzett megoldandó problémára jelent az adózók számára előnyös megoldást, külön is felhívjam a figyelmet. Számos vitára adott okot a törvényjavaslat szerinti előlegfizetési elgondolás. (15.00) Végül is - az érintett munkáltatók véleményét is figyelembe véve - egyetértésre jutottunk abban, hogy továbbra is havonta egy alkalommal kell megfizetni a levont adóelőleget. Igaz, ezt a jelenlegihez képest előbb, minden hónap 12ig, ha pedig kifizetőről v an szó, akkor minden hónap 5ig kell megtenni. Egy másik, túl szigorúra formált, a mindennapi gyakorlatot figyelmen kívül hagyó szakasz is új megközelítést kapott a módosító javaslatunkkal. Nagyon sok szövetkezet került volna pénzügyileg ellehetetlenült ál lapotba, ha a tagok kölcsöne után a szövetkezet az eredeti javaslat szerinti kamatot fizethette volna oly módon, hogy az ne számítson a magánszemély egyéb jövedelmének. Módosító javaslatunk szerint nem kell figyelembe venni a tagi kölcsön után fizetendő ka mattal összefüggő korlátozó rendelkezéseket abban az esetben, ha a kifizető az 1992. I. törvény alapján átalakult szövetkezet, vagy az ilyen szövetkezetből csoportos kiválás útján létrejött szövetkezet. Ezzel hozzájárulhat a törvény az átalakulásban érinte tt szövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és ösztönzőleg hat a tagok pénzforrásainak szövetkezeti célokra történő átadására. Tisztelt Képviselőtársak! A szocialista képviselőcsoport a személyi jövedelemadó törvény formálásával törekedett arra, hogy a rend kívül korlátozott mozgástér ellenére az adóterhelés belső elosztása lehetőleg úgy változzon, hogy annak következtében ne lehetetlenüljön el egyes jövedelmi csoportokba tartozók élettere, a tehervállalás a lehetőségekhez mérten igazságosan valósuljon meg. E z sajnos korábbi szándékainkhoz képest kedvezőtlenebb megoldások törvényjavaslatba foglalását eredményezte. Természetesen nem örömmel, de annak reményében, hogy a közeli jövőben sikerül a
